Ellopott gyermekkorok balladája

„Ül Greta Thunberg a vonaton, viszi hazafelé bőröndben az ellopott gyerekkorát. Helyesen járunk el, ha kimerevítjük ezt a képet, ezt a szürreális és végtelenül ostoba képet, hogy megnézhessük majd harminc év múlva az elmúló idő jeges cinizmusának nagyítója alatt. Jó lesz majd megnézni. Jó lesz majd nevetni. Mint amikor visszagondolunk olykor kamaszkori önmagunkra, a koszlott farmerdzsekink hátuljára nagy gonddal felrajzolt békejelre, szimatszatyrunk (van-e, ki e nevet nem ismeri?) ábráira és a baboskendő halálos komolyságára.

»A nagyvárosi benzingőzben születtél, / úgy hívnak, motorizált nemzedék. / Biztosítótű és bőrnadrág, / életed csak rohanás, hajsza a pénz után, hej!« (Beatrice: Motorizált nemzedék)

Szerencsés esetben, ha visszapillantunk, már rendelkezünk az önreflexió képességével, s csak arra nem fogunk választ kapni sohasem, vajon miképpen viszonyítható mindez Hans Castorp zarándoklatához. S hogy azokat, akik nem tudnak semmit Hans Castorp zarándoklatáról, azokat elegendő-e szeretnünk vagy feltétlenül meg is kell őket értenünk? Nem tudom és nem tudom. Csak azt tudom, hogy soha nincsen semmi új a nap alatt. Minden új nemzedék viszi a hátán saját ellopott gyerekkorát, csak annyi változik, hogy egyre nevetségesebb az egész.

Ül Greta Thunberg a vonaton, a »túlzsúfolt német vonat folyosóján, a földön«, körülötte a nagy csomagok, a terhek (Ah! Minő szimbólumok!), és Greta Thunberg messzire néz. Abba a messzeségbe, ahol már nincsen más, csak világmegváltás mint kéjes álom. »Nincs kéjesebb álom az autoriter, erőforrásrabló, etatista politikai hatalom számára, mint az érzelmi hullámokon több – és persze reflektálatlan, tehát az érdekek alapján szabadon eltéríthető – beavatkozásért tüntető, önmagát egyszerre a jóért küzdő erőnek és a hatalmat forradalmian számonkérőnek tekintő tömeg.« (Benkő Balázs: A moszkvai olimpia csuda vidám mulatság. Mandiner, 2019. december 17.)

Aztán Greta Thunberg átül az első osztályra, a számára fenntartott, foglalt helyére. Erről a Deutsche Bahn levele értesít: »Kedves Greta, köszönjük, hogy minket, vasutasokat támogatsz a klímaváltozás elleni harcban. Örülünk, hogy szombaton az ICE 74-es vonatával utaztál, amely száz százalékban környezetbarát elektromossággal működik. Szebb lett volna, ha arról is beszámolsz, hogy csapatunk milyen barátságosan és kompetensen gondoskodott rólad az ülésednél az első osztályon.«”