A mai tizen-, huszonéves generációt nem nagyon érdekli a csok, ők utazni, világot látni akarnak, tanulni szeretnének.
„A rendszerváltás utáni időszak legnagyobb sokkja a jobboldal szempontjából talán a 2002-es választási vereség volt. Akkor egy nemzeti és egy balliberális tömb csapott össze, jelen állás szerint pedig úgy tűnik, húsz évvel később is hasonló küzdelemre számíthatunk. Hogyan lehet elkerülni a 2002-es sokkot?
A legfontosabb, hogy ennél az új generációnál – amely mára felnőtt és érdeklődik a politika iránt, amelynek a 2002-es vereség és a 2006-os rendőrterror csupán történelem, amely számára az a természetes, hogy Európa kinyílt előttük, hogy stabil gazdasági jólét van az országban – kellene felmérni, mi az oka annak, hogy az, amit a polgári oldal képvisel, nem felel meg az elképzeléseiknek, miért van hiányérzetük. Persze törvényszerű: a fiatalokban mindig ott volt és ott van a lázadó jelleg, a változtatási vágy, a radikális, ellenzéki szerepfelfogás. Mi is ilyenek voltunk. Mi is hittük, hogy másképpen és jobban csináltuk volna a politikát. Ugyanakkor hiszem, hogy a fiatalok körében is van egy olyan réteg, amelynek a konzervatív, polgári oldal most is szimpatikus, elfogadható. Egyrészt őket is meg kellene erősíteni a hitükben, hogy itt maradjanak, nem csak azokkal kellene foglalkozni, akik másképp gondolkodnak. Másrészt pedig ennek a fiatal generációnak válaszokat kell adni.
Milyen válaszokat?
Kommunikáció, szlogenek, imázs – ezek azok a dolgok, amiket át kellene dolgozni. Mi azért is tudtunk nyerni, mert a verbális és nyomtatott kommunikációban mertünk újítani. Azt látom – amellett, hogy maximálisan támogatom a kormány családcentrikus intézkedéseit –, hogy a mai tizen-, huszonéves generációt nem nagyon érdekli a csok, többségük még nem akar családot, ők utazni, világot látni akarnak, tanulni szeretnének. Nem a családalapítás az elsődleges életcél, amely leköti őket. Majd harmincéves korukban elgondolkodnak ezen, és ha akkor lesznek még lehetőségek, kihasználják. Ezt a generációt kellene megtalálni, megszólítani. Lehet, hogy érdemes lenne ebben a korosztályban több célzott kutatást elvégezni.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
