Ahol nincs foci, ott hetvenezer ember összecsődítése csak egészségtelen fejleményekhez vezet

„Futbólia: azt a képzeletbeli országot nevezték így, amelyikben Keleti Márton 1956-ban, a forradalom előtt készült (és 1957-ben a forradalom után Puskás disszidálása miatt Hidegkutival újraforgatott) filmszatírája játszódik.

Volt nagy felhajtás a foci körül az „ötvenes években” is, de akkor legalább foci is volt, nemcsak felhajtás. A film ügyesen figurázza ki az akkori politikusok ostoba tehetségtelenségét, a szatíra szabályai szerint abszurditásba hajló túlzásokkal. Keleti igazi filmes szakember volt, de aligha látta a jövőt.

Talán azt remélte a filmjétől, hogy tanulunk saját hülyeségünkből és Futbólia nem leszt öbbé. Nos, Keleti mégiscsak a jövőbe látott, mert Futbólia négyzetét valósította meg Orbán Viktor, az új Duca tábornok (Futbólia mindenható félhülye miniszterelnöke).

Megcsinálta Futbóliát – futball nélkül. Azt ugyanis nem tudott csinálni. De nyilván igazságtalanság csak az igyekvő felcsúti szurkolócska nyakába varrni a reménytelen kísérletet. Nagyot változott a világ a Népstadion legutóbbi avatása (1953) óta.

De a világ változása nem is annyira érdekes, merthogy igen nagy a sportpolitikai hasonlóság Magyarország 53-as állapota és a mai viszonyok között.A szabadság korlátozását nyomató diktatúra akkor is, most is az ideológiai propaganda céljaira akarja használni a sportot, ezen belül a labdarúgást kiváltképpen.”