Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
A törökök végső soron egy új nemzetállami kísérlettől félnek.
„Amikor az előálló konfliktusokat figyeljük, akkor szerinted van jelentősége, például Észak-Szíria esetében, hogy egy autoriter, jobboldali rezsim indul el egy rendkívül progresszív kísérlettel szemben? Vagyis amikor a progresszió lehetősége megjelenik, akkor még élesebben reagálnak egyes hatalmak?
Ha le lehet az eseményeket előre vetíteni kvázi, akkor azt lehet látni, hogy ebben a régióban, amiről beszélünk, azért van meg a népirtás közvetlen veszélye, mert az egymással harcoló középhatalmak nyomása alatt új nemzetállam létrejötte érlelődik, a kurdoké. Irán és Törökország bármennyire is egymással hadakozik a középhatalmi státuszért ebben a régióban – a harmadik ilyen vetélytárs ugye ebben a régióban Szaúd-Arábia -, egy dolog azért összefűzi őket, nevezetesen, hogy több mint 20 millió kurd nemzetiségű állampolgár él ezekben az országokban. Tehát itt Irakról, Iránról, Szíriáról van most szó, ez a kurd nemzetiség, bármennyire is különböző mozgalmakat, társadalmi érdekeket képviseljen egy széles diaszpóra létezésével, van bennük egy elkötelezett igény arra, hogy nemzetállamot hozzanak létre. Egyelőre azonban nem tud létrejönni konkrétan, mert az sem az USA-nak, sem Oroszországnak nem áll most érdekében. A regionális vezető pozícióért folyó küzdelmekben a helyi uralkodó osztályok mindenféle zavaros szövetségeket kötnek, amelyek oly törékenyek, mint a tavaszi jég.
Na most, ha egy radikális, önszerveződő, antikapitalista mozgalom beindul, és komoly esélye lenne egy új nemzetállam létrehozására, akkor bizony én egyáltalán nem zárnám ki a népirtás gyakorlati megvalósítását, hiszen tudjuk, hogy az amerikaiak egyre zavarosabb válságstratégiájának eleve célja, hogy az adott régióban kaotikus állapotot hozzanak létre.
A kaotikus állapot már megvan, de egyelőre azt nem látom, hogy lenne olyan nagyhatalom, amely a kurdok nemzeti törekvései mellett kiállna. Viszont egyelőre a kiirtásukat is meggátolják. Ahogy látjuk az Egyesült Államok ugyan kifarolt mögülük, de Oroszország visszatartja vagy korlátozza a török ambíciókat e tekintetben. A népirtás mint praxis mostanság mindenekelőtt Afganisztánban és Irakban fordult elő.
De itt nem pont az volt az egyik kísérlet, amit a Rojava-modell részének szoktunk tekinteni, hogy nem államközpontú nacionalizmust próbálnak megvalósítani, hanem elismerve az államok közötti töredezettséget, ezen túlmenően egy lényegében alulról szerveződő, önigazgatói rendszer felé törekednek?
Erre utaltam: igen, ez lenne a Rojava.
Ez lenne a Rojava. Te hogyan értékeled ezt, és nem arról van-e szó, hogy tulajdonképpen ez a modell válasz lenne a velük szemben megfogalmazódó vádra? A helyi autonómiát követelik. Nem ez az egyik nagy probléma, hogy túlmutatnak az állami érdekek rendszerén?
Én nem mennék túl a saját kompetenciámon, csak annyit jegyeznék meg ennek kapcsán, hogy természetesen, ha csak és kizárólag a szíriai kurdok, vagy egy kicsit szélesebb körben egy önigazgatói kísérletbe kezdtek a kurd nép bizonyos csoportjai, ez az igazi közösségi autonómia megnyilvánulása. Ám ez az önigazgatói kísérlet ilyen szűk keretek között kevés eséllyel bír a túlélésre, mégis az egész emberiség számára tapasztalat: amíg el nem tapossák, létezik egy közösségi, mint mi mondjuk, eredeti szocialista forma a gazdálkodás és a mindennapi élet megszervezése terén. Akárcsak a zapatisták Mexikóban, csak más feltételrendszerben, hogy az elmúlt évszázad gazdag tapasztalatait itt és most ne érintsem.
Tehát azok a hatalmak, akik itt szemben állnak a kurdokkal, most a törökökről van szó mindenekelőtt, ők nem is annyira attól tartanak, hogy ez a kísérlet, ez a szocialisztikus, ez a közösségi kísérlet kiterjed, hanem attól tartanak, hogy lehetőséget ad a kurdok további szabad szervezkedése számára. Ismétlem, a törökök végső soron egy új nemzetállami kísérlettől félnek. Attól félnek, hogy a kurdisztáni vagy a törökországi kurdok az önszerveződés útjára lépnek, noha tudjuk, hogy a kurdok körében is erős a polgári világ iránti elkötelezettség. A kurdokkal szemben fellépő államok a maguk eszközrendszerével tipikusan nacionalista-tekintélyelvű eszközrendszerrel képesek fellépni, ez a tragédia elsődleges forrása.”