Ismét bebizonyosodott, hogy a történelemben, politikában nincs olyan, hogy hála, becsületesség, könyörületesség, csak érdek.
„A kurdok (miként a mór) megtették a kötelességüket, a kurdok mehetnek. Amerika legfőbb szövetségesei voltak Szíriában az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban. A szíriai kurdok több mint tízezer emberük életét áldozták fel, most ezért »hálából« Amerika finoman hátba szúrta őket. Ismét bebizonyosodott, hogy a történelemben, politikában nincs olyan, hogy hála, becsületesség, könyörületesség, csak érdek.
És jótett helyébe jót soha ne várj! Miért is foglalkoznának a kurdokkal az amerikaiak, ha az Egyesült Államoknak nem nagyon érdeke továbbra is a térségben maradnia, mert aránylag kevés ott az olaj, és miután legyőzték az ISIS-t, nincs is szükségük rájuk. Persze, a globális nagyhatalmak, melyeknek mégiscsak érdekükben állt az ISIS legyőzése, szép szavakkal azért még támogatják a kurdokat, akik most a védekezésre összpontosítva szélnek, azaz Európának ereszthetik az általuk elfogott iszlamista terroristákat. Ezek majd ha Földközi-tengeren át Európába érnek, esetleg kurdoknak adják ki magukat és elkövethetnek néhány terrorcselekményt, amíg kiderül róluk, hogy kik is valójában. Törökországban a becslések szerint 20 millió kurd él. Akiktől – valószínű az önrendelkezés wilsoni elvei alapján – az első világháború végén, miután a Lausanne-i békeszerződést aláírták, elvették Kurdisztán megteremtésének lehetőségét, hogy aztán három ország is önrendelkezzék velük. Törökország, Szíria és Irak.
Legjobb lenne, ha a kurdok, miután kiharcolták magukat és nincs többé szükség rájuk, egyszerűen eltűnnének a három ország mindegyikéből és a Föld felszínéről is, így nem okoznának mindenféle nemzetközi bonyodalmakat. Ebben sietett segítségükre Törökország, mikor megtámadta az általuk is lakott Észak-Szíriát. Törökország az országban élő kurdot nemcsak nemzetbiztonsági tényezőnek, hanem potenciális terroristának is tekinti, s nem akarja, hogy határa mellett Szíriában is kurdok éljenek. Eszerint bánik a magukat kurdnak tartó állampolgáraival. Azok viszont megalakították a Kurd Munkáspártot, amelyik szintén nem fukarkodott államellenes terrorcselekmények elkövetésével. A mostani török támadás után az Amerikai Egyesült Államok rögtön és szemforgatóan tiltakozni kezdett, akárcsak az Európai Unió tagországai is. A törökök szintén rugdalóznak az uniós tagországok tiltakozása miatt, mert szerintük az EU ez ügyben tanúsított hozzáállásával terroristákat »vesz védelmébe«.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
