„A kurdok (miként a mór) megtették a kötelességüket, a kurdok mehetnek. Amerika legfőbb szövetségesei voltak Szíriában az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban. A szíriai kurdok több mint tízezer emberük életét áldozták fel, most ezért »hálából« Amerika finoman hátba szúrta őket. Ismét bebizonyosodott, hogy a történelemben, politikában nincs olyan, hogy hála, becsületesség, könyörületesség, csak érdek.
És jótett helyébe jót soha ne várj! Miért is foglalkoznának a kurdokkal az amerikaiak, ha az Egyesült Államoknak nem nagyon érdeke továbbra is a térségben maradnia, mert aránylag kevés ott az olaj, és miután legyőzték az ISIS-t, nincs is szükségük rájuk. Persze, a globális nagyhatalmak, melyeknek mégiscsak érdekükben állt az ISIS legyőzése, szép szavakkal azért még támogatják a kurdokat, akik most a védekezésre összpontosítva szélnek, azaz Európának ereszthetik az általuk elfogott iszlamista terroristákat. Ezek majd ha Földközi-tengeren át Európába érnek, esetleg kurdoknak adják ki magukat és elkövethetnek néhány terrorcselekményt, amíg kiderül róluk, hogy kik is valójában. Törökországban a becslések szerint 20 millió kurd él. Akiktől – valószínű az önrendelkezés wilsoni elvei alapján – az első világháború végén, miután a Lausanne-i békeszerződést aláírták, elvették Kurdisztán megteremtésének lehetőségét, hogy aztán három ország is önrendelkezzék velük. Törökország, Szíria és Irak.
Legjobb lenne, ha a kurdok, miután kiharcolták magukat és nincs többé szükség rájuk, egyszerűen eltűnnének a három ország mindegyikéből és a Föld felszínéről is, így nem okoznának mindenféle nemzetközi bonyodalmakat. Ebben sietett segítségükre Törökország, mikor megtámadta az általuk is lakott Észak-Szíriát. Törökország az országban élő kurdot nemcsak nemzetbiztonsági tényezőnek, hanem potenciális terroristának is tekinti, s nem akarja, hogy határa mellett Szíriában is kurdok éljenek. Eszerint bánik a magukat kurdnak tartó állampolgáraival. Azok viszont megalakították a Kurd Munkáspártot, amelyik szintén nem fukarkodott államellenes terrorcselekmények elkövetésével. A mostani török támadás után az Amerikai Egyesült Államok rögtön és szemforgatóan tiltakozni kezdett, akárcsak az Európai Unió tagországai is. A törökök szintén rugdalóznak az uniós tagországok tiltakozása miatt, mert szerintük az EU ez ügyben tanúsított hozzáállásával terroristákat »vesz védelmébe«.