Brüsszel jegeli a balkáni bővítést

„Az EU szomszédos országok politikai, gazdasági és kulturális szempontból heterogén csoportot alkotnak, így az unió felelőssége és lehetősége is eltérő az egyes országok vonatkozásában.

A nyugat-balkáni országok többségét tagjelöltként vagy potenciális tagjelöltként tartjuk számon. Kétségtelenül Szerbia és Montenegró áll a legközelebb az unióhoz való csatlakozáshoz. Amennyiben az EU meg kívánja őrizni hitelességét, akkor a csatlakozási tárgyalásokat velük fel kell gyorsítani. A jogállamisági kritériumok teljesítése fontos, ugyanakkor nem lehet politikailag túszul ejteni ezen országokat, folyamatosan újabb és újabb jogállamisági feltételeket meghatározva, és ezáltal késleltetni a csatlakozási fejezetek megnyitását vagy lezárását.

Albánia és Észak-Macedónia szintén arra vár, hogy zöld jelzést kaphasson a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Politikai hovatartozástól függetlenül ezen országok vezetői egyértelműen az uniós csatlakozás mellett foglalnak állást. A csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy annak elutasítása szintén az EU hitelességét veti fel. Bosznia-Hercegovina és Koszovó mint potenciális tagjelölt folytat tárgyalást az unióval. Mindkét ország sajátos problémákkal küzd, az unió segítsége nélkül azok megoldása elnehezül.

Tavaly volt száz éve annak, hogy befejeződött az első világháború. A nyugat-európai országoknak nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a Balkán instabilitása milyen következményekkel járt és járhat akár a jövőben is. A nyugat-balkáni országok lakosai pedig joggal kérdezhetik, hogy miért visznek végbe fájó reformokat, amennyiben a nyugat-európai közvéleményben az unió további bővítése inkább félelmet kelt, mintsem megértést. Ha egyes euró­pai tagállamok késleltetik vagy ellehetetlenítik a bővítést, akkor más geopolitikailag jelentős országok szerezhetnek befolyást a Nyugat-Balkán országaiban az egész unió rovására.”