56, 89, 06, 19

„És most itt vagyunk 2019. október 23-án. Nagy Imre szobrát Orbán elszállíttatta. Az 56-os öröklángot a Kossuth térről elszállíttatta. A mártír miniszterelnökről egy szó sem esik a fideszes megemlékezésekben. A pesti srác szobrától ma egy Corvin közi parancsnok rokona taszítja ki a Jobbikot, amely részt vett 2006 gyalázatában, és minap egy jobbikos képviselő, az olimpiai bajnok Steinmetz Ádám ismerte el, hogy a Gyurcsány-kormány idején jobb volt a demokrácia állapota, mint most, Orbán idején. Változnak az idők.

56 hősei közül ma már kevesen élnek. Apámat is eltemettem tizenegy éve. Mégis. Hiába minden machináció, az 56-os Intézet Orbán általi megszüntetése, 89 kisajátítva megtagadása, a köztársaság eltörlése. Nagy Imre meg sem karcolható, és 89 is csoda volt.

A magát utcai harcosnak nevező Orbán ma már zárt térben beszél, utcai tömegek nem tartanak vele. Az egykor Orbán oldalán gyújtogató Jobbik Orbán ellen indult az önkormányzati választáson. Gyurcsány Ferenc ma is Nagy Imre szobránál beszél, hű maradt az őszödi beszédhez, annak valódi tartalmához. A beszédhez, amely új pártja, a Demokratikus Koalíció egyik krédója lett. És az eltiportnak hitt Gyurcsány pártja, minden választáson erősödve, ma a második legnagyobb erő Magyarországon.

Drága fiaim, ez volna hát a tanulság. A történelem országútján nagy a forgalom. Sokan jönnek szembe, nagy a lökdösődés. Hinni kell magatokban, abban, hogy a tisztesség, a becsület mellett kitartani mégis csak megéri. Mert a végén úgy is nekünk lesz igazunk. Minden nappal ehhez jutunk közelebb.”