Adnak is, meg nem is

„Hogy kilencezer forint sok vagy kevés, az természetesen az egyéni helyzet függvénye. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek havi járandósága nem éri el az ötvenezer forintot, ez rengeteg pénz. És ők sincsenek kevesen, összesen 46 ezren. De jelentős összeg, havi járandóságának tíz százaléka ez annak a több mint félmillió idős embernek is, akinek százezer forint alatt van a nyugdíjuk, és bizonyára számít annak az 1 183 837 idősnek is, akinek a Nyugdíjfolyósító havonta kétszázezer forintnál kevesebbet utal. Annak a szerencsés 12 százaléknak, akik havonta több százezer forint nyugdíjat vesznek fel, vélhetően nem tétel a kilencezer forint.

Ha a kormány valóban segíteni szeretett volna az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő idős embereken, akkor nem egyszeri alamizsnát tolt volna nekik néhány héttel a választások előtt, hanem olyan lépéseket tenne, amelyek megakadályozzák teljes leszakadásukat, elszegényedésüket. Mert nyilvánvaló, hogy az elkövetkező évek egyik legfeszítőbb társadalmi problémája a nyugdíjasok széles körének elnyomorodása lesz. Hiszen miközben a jövedelmek az elmúlt években több mint tíz százalékkal emelkedtek évente, a nyugdíjak növekedése ennek alig ötöde volt. Ma az aktívak körében a nettó átlagjövedelem 239 ezer, ugyanakkor az átlagnyugdíj 130 ezer forint.

És az olló a következő öt évben tovább nyílik. A kormány előrejelzése szerint 2023-ra a nettó átlagbér 286 ezer, az átlagnyugdíj pedig 150 ezer forint lesz. Mindemellett a nyugdíjasok között is egyre nagyobb lesz a jövedelmi szakadék. Sokan lesznek, akik továbbra is néhány tízezer forintból fognak nyomorogni, de növekszik azok száma is, akiknek a nyugdíja meghaladja majd az egymillió forintot. Az egyre ordítóbb igazságtalanságra pedig nyilvánvalóan nem gyógyír semmiféle egyszeri támogatás.

Azok azonban, akiknek a napi betevő megvásárlása is gyakran problémát jelent, nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne örüljenek minden ajándék forintnak. Pedig nyilvánvaló, hogy rajtuk, akik a nyugdíjasok kétharmadát jelentik, csak az segítene, ha átfogó nyugdíjrendezés eredményeként legalább a minimálbér szintjére emelnék fel a járandóságukat. De segíthetne a kormány a nyugdíjasokon úgy is, hogy akár 30 százalékkal csökkenti a rezsijüket, hiszen a gázárak manapság korábban soha nem látott mélységben vannak. Csakhogy a „rezsicsökkentésből” korábban hatalmas politikai hasznot besöprő kormánypártok fontosabbnak tartják, hogy a viszonteladásból eddig is busás hasznot húzó csókosaik seperjenek be további százmilliárdokat, mint hogy könnyítsenek valamit a nyugdíjasok terhein.”