„Sajnos, a Juncker-bizottság búcsúja is olyanra sikeredett, mint az ötéves regnálása. Amikor Ursula von der Leyen új elnök az egyik biztosi portfóliónak az Európai életforma védelme nevet adta, akkor azonnal össztüzet zúdítottak az elnök asszonyra. Juncker közölte, nem tetszik neki, hogy az európai életforma a migráció ellenzését jelentse. A támadáshoz csatlakoztak – szilárd falanxot alkotva – a liberális és zöldpolitikusok is, a média szinte teljes támogatását élvezve. A támadás erejét jól mutatja, hogy Von der Leyen közölte, elgondolkozik az érveken, de nem fog gyors döntést hozni a névcseréről. Még fel sem állt az új bizottság, még el sem kezdte az érdemi munkát, máris lerohanták.
A dühödt támadás akkor válik érthetővé, ha azt kontextusában vizsgáljuk. Egyértelmű, hogy a következő öt év sorsdöntő lesz nemcsak az Európai Unió, hanem egész Európa számára is. Ha ebben az öt évben nem sikerül radikálisan megállítani az illegális migrációt, akkor a ma ismert európai életformánk, évezredes értékeink, eszményeink fognak néhány évtized alatt elporladni. A píszí beszédben bevándorlásnak nevezett megszállás megállítása mellett legalább ilyen fontos feladat lenne a jogosulatlanul Európában tartózkodók kitoloncolásának drasztikus felgyorsítása. A radikális iszlamista gócpontok, no-go zónák felszámolása. Az iszlám alapú terrorizmus, az antiszemitizmus elleni kőkemény fellépés szintén sürgető feladat. A nyugat-európai zsidóság fenyegetettsége, sőt kivándorlása lakmuszpapírként mutatja meg, hogy milyen fenyegető árnyak léptek elő és erősödtek meg néhány év alatt.