Az őszödi beszéddel beszorította magát abba a szerepbe, amelyben most is van.
„Hogyan befolyásolták az ellenzéki térfél politikai küzdelmeit a későbbiekben az őszödi beszéd utóhatásai?
Érdekes elemzést lehetne készíteni arról, hogyan jöttek létre a „semmiből” politikai alakulatok, hogyan váltak szét, olvadtak össze, szűntek meg, de ennek nem sok köze van ahhoz, ami igazán számít. Magyarország sereghajtóból éllovas lett, miután a választók íteletet mondtak a 2010 előtti szocialista kormányzásról, és egymás után háromszor rábízták az ország vezetését a Fidesz-KDNP-re. Ez az, ami számít, még akkor is, ha ennek meghatározó előzménye 2006. szeptember 17. Ha mégis mondani kell valamit az ellenzéki viszonyokról, akkor olyanok, mint a róka fogta csuka, csuka fogta róka. Egyik sem tudja elengedi a másikat, mert akkor a másik egyből nekiugrana.
Szűk másfél évtizeddel a beszéd után a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció vezető szerepre tör az ellenzéki térfélen. Ott van még a beszéd jelentette üvegplafon a DK fölött?
Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéddel beszorította magát abba a szerepbe, amelyben most is van. Folyamatosan arra menekül, amerre még van tér a számára. Ez pedig láthatóan egy szélsőséges, érzelemvezérelt terület. Az őszödi beszéd nemcsak egy régi rossz kormányzás kortünete, hanem egy politikusi arcél része is. Az üvegplafont éppen ez jelenti a DK számára. Ne feledjük, 2006 előtt ott volt a határon túli magyarok elleni vállalhatatlan kampány Gyurcsány kormányzása idején. Jobb, hogy nem tudjuk, milyen nemzetellenes lépések következtek volna még, ha nincs a lebukás.
A közvélemény-kutatások 13 éve folyamatosan az egyik legelutasítottabb politikusként regisztrálják Gyurcsány Ferencet. Mi lehet ma az egykori kormányfő stratégiája?
Stratégia vagy sem, Gyurcsány és a DK következetesen támadja a kormány összes olyan intézkedését, aminek célja a kereszténydemokrata politika erősítése. Ezzel az a gond, hogy nem ellenzéki kritikát fogalmaz meg racionális érvekkel, tényekkel alátámasztva, hanem pusztán kormányellenes indulatokat szít.”
Mindezt úgy, hogy 2019-ben még 214 milliárd forintos tartalékot hagytak a főváros kasszájában, az iparűzési adóból pedig minden eddiginél több bevétel érkezik.
Bármit megtehet, csak legyen közben magánember.
Pedig ő elvárta volna, hogy a nyugatról importált antiszemitizmust kétpofára zabáló és visszaböfögő progresszívék legújabb üdvöskéjét rajongja az illető asszonyság.
Milyen férfi (?) az, aki bemutat egy nőnek, mert máshogy gondolkodik a világról.
Hogyan alakította át a digitális világ a politikát és a kampányokat? Milyen technikákkal lehet meggyőzni ma a választókat, és mit szólnak mindehhez a fiatalok?
Átsétál a másik táborba, és elkezdi megdöbbentő aljassággal gyalázni addigi kenyéradóit; ez és ennyi a magyarpéter.
Akik eddig szerették Orbánt, még jobban szeretni fogják.
