„De mi lesz jövőre? – jött a következő kérdés, mire a válasz: vélhetően visszaerősödik az árfolyam a 300 forint közeli sávba. A sapkás kolléga érezhette, hogy ide ennél is több kell, és újabb drón- és rakétatámadás lehetőségét vetette fel Szaúd-Arábia ellen, de ez sem akart hatni. Amikor pedig Vértes András azt is kimondta, hogy a devizahitelek forintosítása miatt nem okoz nagy bajt a gyenge forint, az exportáló cégek pedig jól is járnak, akkor tudni lehetett, hogy itt ma nem terem babér. A riporter mesterterve ezúttal nem működött, de búcsúzóul még hozzátette, hogy mindig örömmel beszélget Vértes Andrással, noha őszinte mosolyra most nem tellett.
És valóban. Amíg a devizahitelek forintosítása előtt az adósok népes tábora az árfolyam mozgásától retteghetett, amíg hónapról hónapra nőttek a törlesztőrészletek, amíg azt sem tudhatták, hogy végül mennyit kell visszafizetni, addig bizony óriási fenyegetést jelentett a forint mozgása. Az emberek joggal tarthattak attól, hogy elvesztik otthonukat, ráadásul olyan mértékű volt a devizahitelek állománya, hogy az az egész gazdaságra veszélyt jelentett. A balliberális kormányoknak is tartaniuk kellett volna a tömeges fizetésképtelenségtől, de vezetőik nem féltek ettől, semmit nem tettek a baj elhárításáért, ellenben csődközeli helyzetbe irányították az országot. Az Orbán-kormány, amikor elhárultak a forintosítás elől az akadályok, megtette a szükséges lépést, így a devizahitelek kockázata a múlté lett.