Búcsú a Jobbiktól

„A Jobbik még azt is túlélte, hogy Jakab Péter elnökaspiráns január­ban Gyurcsánnyal vagy éppen Varju Lászlóval vállt vállnak vetve tiltakozott a kormány ellen a Parlament főlépcsőjén vagy lépett egy színpadra március 15-én Dobrev Klárával.

És a már rég nem elvhű Jobbik mint név még mindig eladható, pontosabban megtévesztésre alkalmas. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy egy évvel a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása után még mindig akadnak olyanok, akik Dúró Dórát vagy Toroczkai Lászlót a Jobbikhoz kötik, aminek feltehetőleg egyik fél sem örül.

Az értékelvű, konzervatív, nemzeti radikális Jobbik pedig mára odáig süllyedt mind erkölcsileg, mind támogatottságban, hogy kivétel nélkül a teljes balliberális oldallal képes összeállni. Már nemcsak az LMP és a Momentum képzelhető el számukra mint politikai partner, hanem a Gyurcsány Ferenc vezette DK is. Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt szóvá is tette a minap: hogy lehet az, hogy „őrjöngve mocskolt a DK szektája, amikor másfél éve teljes választási koordinációt javasolt az ellenzéknek”, most pedig a derék Vágó István, a DK elnökségi tagja a Jobbik képviselőjelöltje.”