Készüljünk: így fog hétfőn megbukni Olaf Scholz
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
Tessék? Igen, valami ilyesmiről van szó.
„Vasárnap tartományi parlamentet választottak Németország két keleti tartományában, Brandenburgban és Szászországban. Mindkét tartományban jelentősen előretört a szélsőjobboldali AfD (Alternatíve für Deutschland, Alternatíva Németországnak), a szavazatok 23,5 illetve 27,5 százalékát szerezte meg. A legrosszabbat azonban sikerült elkerülni. A májusi EP-választáson még mindkét tartományban az AfD lett a legerősebb párt, pedig akkor »csak« 19,9 illetve 25,3 százalékot kapott. Most azonban, magasabb részvétel mellett a két eddigi miniszterelnök pártja, Brandenburgban az SPD, Szászországban pedig a CDU erősíteni tudott, és 26,2 illetve 32,3 százalékkal megnyerte a választást, második helyre szorítva az AfD-t.
Mindkét tartományban az eddigi miniszterelnök alakítja meg az új kormányt, de – mivel az AfD-vel senki nem kész a koalícióalkotásra, és a többi párt közül egy koalíciós partner nem elég a többséghez – három párti koalíciókat kell majd létrehozni. Brandenburgban valószínűleg az SPD, a zöldek és a Balpárt (Die Linke, az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártja) lép majd koalícióra, Szászországban pedig a CDU, az SPD és a zöldek. Ez azt jelenti, hogy mindkét tartományban a zöldekkel egészül ki az eddigi kormánykoalíció.
Vajon miért lett más az eredmény, mint májusban? Az EP-választás, mint mindenütt, Németországban és azon belül ebben a két keleti tartományban is egyfajta rokon- illetve ellenszenvnyilvánítás, de nem szól arról, hogy ki fog kormányozni. Alacsonyabb is a részvétel. Most, amikor tartományi parlamentet választottak, többen is mentek el, és tudva, hogy az a kérdés, hogy ki fog kormányozni, többen szavaztak az eddigi miniszterelnökök pártjára. A közvélemény-kutatások szerint a választók többsége mindkét tartományban elégedett volt az eddigi miniszterelnökkel. Ezért a kisebb pártok szavazói közül sokan átszavaztak a miniszterelnök pártjára – Brandenburgban az SPD-re, Szászországban a CDU-ra.
Nem az AfD lett gyengébb, mint májusban, hanem a kisebb pártok: a Balpárt, a zöldek és Brandenburgban a CDU, Szászországban az SPD. Úgy is mondhatjuk, hogy az AfD-vel szemben álló demokratikus oldal szavazatai a legerősebb demokratikus pártnál, az eddigi miniszterelnök pártjánál koncentrálódtak, és az ennek következtében előzte meg az AfD-t.
Az AfD a nyugati tartományokban is jelentős, de sehol sem annyira, mint a volt NDK területén, kiváltképp pedig abban a két tartományban, ahol most volt a választás, és ahol az EP-választáson legerősebb párt volt. Vajon miért van ez így?
Németország keleti tartományaiban, a volt NDK területén hasonló kiábrándultság tapasztalható a választók között, mint a többi, egykori szocialista országban. Ezzel a kiábrándultsággal is magyarázható a nacionalista-populista pártok hatalomra kerülése és hatalmon maradása Magyarországon, hatalomra kerülése és valószínű hatalmon maradása Lengyelországban, és ezt követően immár Csehországban is.”