A keresztény szabadságról

2019. szeptember 05. 12:08

A keresztény emberkép meghatározó eleme a szabad akarat, de vannak más lényeges vonásai is.

2019. szeptember 05. 12:08
Harrach Péter
Vasarnap.hu

„A keresztény szellemű filozófiai antropológia ezért nemcsak a választás szabadságának tényét, hanem annak tartalmát is meghatározónak tartja, vagyis azt tanítja, hogy az ember szabadsága a jó választásában teljesedik ki. Akaratunk a jóra, sőt a végtelen jóra, a lét teljességére irányul. A rosszat – mivel az mindig valaminek a hiányát jelenti – nem direkt módon önmagáért nem választja az ember, hanem azért, mert lát benne valami jót.

Meg tudjuk különböztetni a választás és a döntés szabadságát. A választás folyamatos cselekvés, a döntés befejezett tény. A választás a külső világ lehetőségei között történik, a döntésben az egész ember benne van. Hátterében egy alapvető döntés van, alapirányultság. Úgyis fogalmazhatunk, hogy a döntés magasabb minőségű választás. Az ember a jó, a boldogság akarásán keresztül magát a létet akarja. Természetesen a környezet erősen befolyásolja akaratunkat, de nem determinálja azt, ahogy nem is teljesen független ettől, nem önkényes.

A keresztény emberkép meghatározó eleme valóban a szabad akarat, de természetesen vannak még más lényeges vonásai is. Ilyen a jó és rossz megkülönböztetésének képessége, vagyis az ember erkölcsi érzéke, lelkiismerete, ebből következően felelőssége. Másrészt az ember közösségi lény, önmagát csak a másokkal való kapcsolatában tudja megvalósítani. Biológiai lény, képes az élet továbbadására, mivel férfi és nő. Nem csak értelmes lény, de nyitott a transzcendensre is, van természetéből adódó vallási igénye.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pelso j.
2019. szeptember 05. 19:39
-szabad akarat? Ez esetben miért akarjátok pl ti megmondani az embereknek, mit tegyenek s hogy gondolkodjanak?
mokány
2019. szeptember 05. 18:42
A keresztény emberkép lényege a teremtettség. Más vallásokkal szemben a lelket is teremtett dolognak tartja. Az angyalok (ha vannak ?) teremtmények. Egyetlen teremtettlen lélek van, Istené.
Takita
2019. szeptember 05. 14:14
Harrach Péter érdekes írásában nyilván a kereszténység Rőmához kötehető ágának a szemléletét tükrözi. A nyugati kereszténység egyetemes. Tehát az egyes államok elitjének nincs befolyásolási lehetősége.(Elvileg.) "A keresztény emberkép meghatározó eleme valóban a szabad akarat....." Ezzel szemben az ortodox ág egészen más felfogást tükröz. Lényeges eleme a szabad akarat gúzsba kötése és mint nemzeti vallás (helyesebben országvallás), egy elit szolgálata. Kiugró példa Románia. Az ortodox egyház valójában vallásháborút folytat. A magyar-gyűlöletük és az erőszakos hittérítés egyik oka éppen a szemléletbeli különbség.
annamanna
2019. szeptember 05. 13:54
Azon gondolkoztam, milyen érdekes Orbán hármas jelszava: "Munka, család, haza: Orbán Viktor évet értékelt" https://mandiner.hu/cikk/20180218_orban_viktor_evertekelo Amivel szemben az a kifogás merült fel, hogy szó szerint egy fasiszta program és jelszó ismétlése: "A miniszterelnök nemrég olyan politikát jelölt ki az ország számára, melynek középpontjában a »munka, család, haza« hármasa áll. Ez a jelszó a nácik által létrehozott francia bábkormány »Travail, Famille, Patrie« szlogenje, amit a később háborús bűnösként elítélt Pétain államfő nem is titkoltan a francia forradalom »szabadság, egyenlőség, testvériség« hármasa helyébe kívánt iktatni”" https://888.hu/sivalkodjatok/nacizmust-kialtott-a-dk-a-munka-csalad-haza-harmasa-miatt-4137760/ És amiben feltűnő - bár Harrach Péternek ez biztosan nem tűnt fel - hogy a kisgazda "Isten, család, haza!"* mottóból Orbán lazán elhagyta az Istent, és helyettesítette a munkával! Ld: Jn 8,32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. + Jn 14,6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. + 2Kor 3,17 Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. Ezt vesd össze ezzel: Arbeit macht frei! De nem is ez a lényeg, mert összességében nekem nincs semmi bajom ezekkel a jelszavakkal, nagyon is jó mottók ezek. Sőt, valamennyire még az is igaz, hogy a munka bizonyos értelemben valóban megelőzi az Istent. Mármint meg vagyok győződve róla - és a protestáns munkaetika is ezen az állásponton van, legjobb tudomásom szerint - hogy a munkához való hozzáállás jelzi az Istenhez való hozzáállást is. És mivel a munka, a feladatvállalás, a felelősségvállalás, a kötelességteljesítés nem túl kényelmes dolog, sokszor igencsak terhes, ezért valamennyire igaz az, hogy meg kell előznie az Isten jóságába és szabadításába vetett hitet, ahogyan az isteni teremtés rendjében is az éjszaka megelőzi a nappalt, a rossz a jót, az ószövetség az újszövetséget, a mulandó és romlandó világ a múlhatatlant és romolhatatlant. Először a keserű, aztán az édes. Meg vagyok győződve róla, hogy igazán megtérni csak azok tudnak, akik megtanultak dolgozni, terhet viselni. Egyébként képtelenek azokat a követelményeket teljesíteni, amivel Jézus kapásból megterheli a tanítványait, elkérve tőlük mindazt, amihez ragaszkodnak. Aki nem tud dolgozni, az nem képes lemondani sem. Tehát nem baj éppenséggel a fasiszta jelszó sem, bár sokkal helyesebb kiegészíteni, így: Munka, Isten, család, haza. "A rosszat – mivel az mindig valaminek a hiányát jelenti – nem direkt módon önmagáért nem választja az ember, hanem azért, mert lát benne valami jót." Az ember mindig azt tartja igaznak, amit érdekében áll igaznak tartani. És ha valami oknál fogva nem képes az önállóságra, hanem függő helyzetben van, akkor kénytelen azt igaznak elfogadni, amit a függőségben tartó ura diktál a számára. A függőségből nem nagyon vezet kifelé más út, mint a munka - ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az igazság ne egy rabtartó igazsága legyen. Hogy maga az igazság kiszabaduljon a mentális rabságból, és sokkal jobb tartalommal töltődjön fel. Egyébként a teremtés könyvének szabadsága, a sabbath is kapcsolatban állt a munka fogalmával, mivel a hat munkás nap utáni hetedik napra volt érvényes. Zsid 4,9 Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének. Bővebben: (Zsidó levél 4. fejezet) Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék. Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották. Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképen megmondotta: A mint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte. Mert valahol a hetedik napról ekképen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől. És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba. Mivelhogy annakokáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és a kiknek először hirdettetett az evangyéliom, nem mentek be engedetlenség miatt: Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annnyi idő multán, a mint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket. Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról. Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének. Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól, Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék. Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk. Lévén annakokáért nagy főpapunk, a ki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!