Oroszlánbotrány

„Ugye emlékszünk a mesére? A vadon ura Mufasza, akit orvul meggyilkol a trónra áhítozó testvére, Zordon, méghozzá olyan aljas húzással, hogy a király fia, Szimba azt higgye, miatta halt meg az apja. Zordon aztán évek múlva megkapja a magáét, amikor a felnőtt királyfi visszatér, hogy átvegye jogos örökségét.

És Jon Favreau rendezőnek nem volt annyi sütnivalója, hogy ezt a maradi, dohos shakespeare-i drámát felfrissítse új időknek új vonásaival! Mire véljük, hogy holmi bibliai ízeket érzünk a bűnre csábító sátáni fivérben, hogy bűn és bűnhődés következik egymásra, s hozzá még Szimbához az égből szól le az apja! Napjaink felvilágosult embere nem győzi szégyellni magát efféle, a népnek szánt ópium láttán, pedig Karl Marx már több mint másfél évszázada lerántotta róla a leplet. Kérdezhetnénk például azt is, hogy az új verzióban miért nem lett inkább fekete párduc a főszereplő, persze Mufasza maradhatott volna oroszlán, azzal a narancsszín sörényével, ami oly hasonlatossá teszi Trumphoz. De ez még mind semmi. A lényeg az, hogy a nők és az LMBTQ+ személyek egyenjogúságának világában hogyan lehet olyan filmet csinálni, amiben egyetlen hím kezében összpontosul minden hatalom, minden nőstény fölé emelkedik, és azoknak eszébe sem jut fellázadni ellene?! Mindez olyan időkben, amikor James Bond szerepét afroamerikai nő fogja játszani nemsokára – nos, pont ő várna holmi erős hímre, hogy megoldja a dolgokat? Minő szégyenteljes sovinizmus!

További kérdés: vajon miért ne lehetne Szimba meleg, avagy transzvesztita? Hol van itt a korszerű kultúra által megkövetelt arányosság, vagy legalábbis korrektség? Hol marad a másságra való érzékenyítés? És a rendező miért nem mutatja meg, hogy a dzsungelt miképpen teszi tönkre a globális felmelegedés és a húsevő ragadozók gátlástalansága? Szimba vajon miért nem forradalmasítja a vadont, hogy ökóbb és vegánabb legyen? És a Hakuna Matata helyett miért nem inkább John Lennon Imagine című dala szól?

A Disney minden jel szerint érthetetlen módon beadta a derekát az egérszagú, penészes konzervativizmusnak, és ezzel visszaforgatja civilizációnk óráját a kilencvenes évekbe, vagy még messzebb az időben. Vegyük észre, hogy Szimba ahelyett, hogy liberális-szocialista rendszert vezetne be, eléggé el nem ítélhető módon tovább viszi a konzervatív monarchiát! Botrány!”