Házasság kontra együttélés

„Jól ismerjük a sokat hangoztatott házasságellenes érveket: elavult intézmény, felesleges hercehurca, csak egy papír, a belsőleg bizonytalanok pótcselekvése, látszatfenntartás a külvilág felé, válás esetén pedig bonyolult és fájdalmas jogi, vagyoni, láthatási viták végeláthatatlan folyamával jár. A házasság, mint intézmény sokat hangoztatott kudarcát a statisztikák is alátámasztják, hiszen három házasságból kettő válással végződik. A fentiek ismeretében felmerül a kérdés: Miért vállalkoznak rá mégis sokan? Jó volna, azt hinni, hogy minden döntés mögött jól átgondolt, tudatosan megélt és komolyan vett szándék, értékrend húzódik, de erről nincs mindig szó. Szintén túlzás volna azt állítani, hogy a legtöbben csupán a cukormázas-habos, esküvői felhajtás bűvöletében ragaszkodnak a formalitáshoz.

A szép, ünnepélyes és emlékezetes esemény mögött legtöbbször igenis nagy elhatározás áll, döntés, morfondírozás, kétségek és bizonyosságok számbavétele.

Bármilyen felületes is legyen a kiindulópont, a házasságra készülők óhatatlanul nagy döntéssel szembesítik magukat, hiszen országnak-világnak, de legalábbis a családjaiknak, rokonaiknak, barátaiknak, az államnak és – hívő emberek esetén – Istennek színe előtt is felvállalni készülnek egymást és döntésüket a közös élet mellett.”