Példaként állítani egy kommunista rémideológia gyakorlati megvalósítása közbeni teljes összeomlást, ez valóban értelmes felvetés volna?
„Egészen hátborzongató írás jelent meg az Indexen, mintegy bizonyítva azt a korábbi tézisemet, amely szerint a baloldalt valójában nem érdekli a természet védelme, hanem ezen ügyön keresztül is csupán a saját marxista társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseit akarják újracsomagolva eladni az embereknek.
Az emberiség komoly küzdelmet folytat a klímaváltozás ellen. Tehát, tenni kell, és eközben értelmes közéleti diskurzusra lenne szükség.
Ehelyett ma arról kell olvasnunk, hogy a kommunista Kuba mennyire példamutató módon áll ki a zöldítés ügye mellett...
Tényleg, kedves Szerkesztő Úr?
Elárulhatom Önnek, hogy Kuba egy évtizedekkel ezelőtt összeomlott, a kommunista rémutópia mint ideológia alatt szenvedő ország.
Olyan ország, ahol nincs szabadság, csak elnyomás, ahol nincsenek üzletek, csak áruhiány, ahol az emberek nem vállalkozhatnak, nem alakíthatják szabadon saját sorsukat, nincs gyógyszer, s nem működnek az alapvető ellátórendszerek sem.
S tudja mi történik eközben? Olyan, a szocialista gazdasági rendszerekben megszokott környezetkárosítás zajlik szisztematikus módon, amit mi magyarok csak a bősi vízlépcső ötlete és például az Aral-tó kiszáradása kapcsán tapsztalhattunk meg a kommunista időszak alatt.
Ezen események révén ugyanis mi egy életre megtanultuk, hogy a megvalósult szocializmus sosem környezetvédő!
Példaként állítani egy kommunista rémideológia gyakorlati megvalósítása közbeni teljes összeomlást, ez valóban értelmes felvetés volna? A cikket olvasva már csak azt vártam, hogy mikor következik az a gondolat, hogy az örvendetes módon kivégzett ellenállók és a több millió emigráns kubai miképpen csökkentették az ország CO2-kibocsátását.
Elárulom Önnek, számítások szerint elképzelhető, hogy a szintén a kommunista ideológia miatt összeomló Venezuela gazdasági és társadalmi kataklizmája átmenetileg szintén csökkenti az ország CO2-kibocsátását.
Mire megyünk vele, ha emberek éheznek, milliók menekülnek, az állam összeomlik, s a régiós egyensúly megbomlik?
Ön szerint akkor majd visszatér egyfajta paradicsomi természeti állapot Dél-Amerikában?
Persze, tudom, majd úgy, mint Kubában és Észak-Koreában!
Tisztelt Szerkesztőség!
Az ország legolvasottabb online portálját működtetni társadalmi felelősséggel is jár. A társadalmi felelősségvállalás feladatát viszont csak racionális tónusban megírt, az ész és a normalitás talaján álló cikkek révén lehet abszolválni.
A klímaváltozás elleni küzdelemhez először is el kell felejteni a hagymázas politikai ideológiákat, amelyek társadalmi, gazdasági és környezeti hatása és költsége mindig óriási.
Aztán, olyan gazdaságtámogató rendszert kell kiépíteni, amely nem rombolja a környezetet, hanem építi, erősíteni kell a tiszta, olcsó és biztonságos energia elterjedését, a tömeges migráció okait helyben kell kezelni, bízni kell benne és támogatni kell a technológia fejlődést, bátorítani kell a hagyományos, elsősorban vidéki életformát folytatókat, helyi termékek fogyasztására kell sarkallni a városi embereket és erdőket kell telepíteni.
Természetesen minden online portál arról és úgy ír, amiről és ahogy akar (ezt hívják sajtószabadságnak, ami Kubában nincsen ugyebár), de azért a társadalmi felelősségvállalás jegyében jó lenne inkább a hasonló felvetésekről, s nem a kommunista rendszer iránti nosztalgiából következő búsongásról olvasni ezen a szép vasárnapon!”