Az „5-ös metróról” másként

„Jó ideje szorítok, hogy a hálózati jellegéből adódóan csak a folyamatos építkezéssel fejleszthető, napjainkban mégis nem ritkán ötletszerű projektekkel terhelt közlekedési szakterület hírei között inkább a szakmai konszenzust, mint vitát erősítő elképzelések kerüljenek az érdeklődés fókuszába. Meg kell győzni a közvéleményt, hogy e szakmának mégiscsak van valami legitim, közös platformon alapuló elképzelése Budapest közlekedésének jövőjéről.

Okot adott e reményre egy projekt, nevezetesen a mostanság kommunikációs zavart okozó, tévesen 5-ös metrónak hívott Észak-Déli Regionális Gyorsvasút (ÉDRV). E több mint két évtizede érlelődő fejlesztés ma érvényes koncepciója – több szakterület sok tucat szakemberének együttműködése és számos alternatíva-vizsgálat, megvalósíthatósági tanulmány eredményeként – ritkán tapasztalható konszenzust teremtett a város- és közlekedéstervezési szakmában. A kiérlelt terv szerint a Rákóczi híd térségében egyesülő, korszerű gyorsvasúttá fejlesztett Csepeli és Ráckevei HÉV, térszint alatt a Boráros tér – Kálvin tér – Astoria – Oktogon – Lehel tér – Kolosi tér – Flórián tér vonalon haladva, Aquincum térségében csatlakozik a Szentendrei HÉV vonalához, majd nagyrészt felszínen, de a területelvágó hatás csökkentésére helyenként térszint alatt halad Békásmegyerig és tovább, Szentendrére. A törzsvonalról szárnyvonal kapcsolódik a regionális forgalmat lebonyolító Esztergomi vasútra, az M0 autópálya keresztezéseknél pedig célszerűen új megálló és nagy P+R parkoló létesül az autós forgalom eszközváltására.”