„Alapvetően tökéletesen megértem, és örülök is annak, ha valakinek ebben a kormányzati homofóbiával teletömött országban akár 2 perc jó érzést is okoznak a Coca-Cola plakátjai. Szerintem ez baromira fontos, egy olyan rendszerben, amelynek vezető politikusai pár havonta belerongyolnak egy társadalmi csoportba, ott szükség van a napfényre és a jó érzésre, és kétségkívül ezt biztosítja is a globális üdítőmárka kampánya.
Most nem is azzal akarok jönni, hogy valójában lehet-e jó fej egy cég, amely a történelem folyamán azért bőven tolt olyan rendszereket, amiket nem kellett volna, amely szennyezi a környezetünket és így tovább. Lehet erről beszélni – szerintem nem is eldöntött tény, hogy megéri-e nem beszélni erről a fenti 2 percért cserébe.
Viszont én arról szeretnék beszélni, hogy kinek és milyen szempontok alapján kell rendeznie közös ügyeinket, és mennyire veszélyes az, ha itt a tőke, a marketing szempontjai számítanak és nem a társadalomé.
A Coca-Cola kampánya ugyanis felturbózott egy olyan témát, ami megosztja sajnos a társadalmat, és én nagyon nem vagyok biztos abban, hogy ezt jól teszi, vagy felmérte ennek a következményeit.
A magyar meleg közösség (bár nem szeretnék helyettük beszélni) és a magyar társadalom érdeke szerintem az, hogy ez a téma szép lassan átmenjen, hogy minél több ember értse meg főleg személyes példákon keresztül, a hozzá csatolt médiamegjelenésekkel, hogy miért fontos, hogy egyszerűen minél több ember jól érezze magát a bőrében az országban. A buzik is, meg a heterók is. Nyilván ehhez szükség van arra, hogy látható legyen a meleg közösség, láthatóak legyenek a tagjai, és folyjon diskurzus erről a témáról.
De szerintem nem mindegy, milyen ez a láthatóság. Egyrészt nem biztos, hogy ennyire egyszerű üzenetként csomagolva mint a „love is love”, ennyire személytelenül, és ennyire a homofób, szélsőjobboldali narratíva összeesküvés elméletére rímelve (jön a nagy multi, és letolja torkunkon a buziságot), kell ezt a társadalmi küzdelmet megvívni. Főleg úgy, hogy az utóbbi narratíva tökéletesen beleilleszkedik a Fidesz összeesküvés-elméletébe, amely a külföldi támadásokról, a hanyatló liberális nyugat térhódításáról szól a hagyományokkal szemben. Tehát nem biztos, hogy pont ezen a globalizációs ellentétre kéne felhúzni ezt a témát.”