Nem trendi a fegyveres szolgálat

„Ezekben az években fog eldőlni, hogy milyen irányt vesz az Európai Unió, bízhatunk-e Magyarország és az egész nemzet fennmaradásában a következő évszázadokban is. Végre újra ki mertük mondani, hogy a határokat meg kell védeni. Most műszaki határzárnak nevezzük azt, amit István idején gyepűnek hívtak. Végre újra evidenciának tekinthetjük, hogy erős honvédség nélkül nem képzelhető el egy erős, szabad Magyarország.

2010-re úgy érkezett el a magyar haderő, hogy csupán néhány ezer missziós szolgálatra vezényelhető katonája volt az országnak, muzeális eszközökkel felszerelve. Ki kell mondani, hogy bármiféle korlátozott műveletre is alkalmatlan honvédségünk maradt, amelynek katonái vagy »elegánsan« meg tudták volna adni magukat, vagy biztos pusztulás várt volna rájuk. Az elmúlt évtizedekben a média nagy része is azt a képet sugallta, hogy a magyar hadsereg csak egy szükséges rossz, felesleges pénztemető, amit csupán NATO-tagságunk miatt kell fenntartani. Ehhez mérték a katonák, a rendvédelmiek fizetését, ellátását is.

De most, az államalapítás ünnepének küszöbén inkább nézzünk előre! A szemünk előtt születik meg egy új, valódi magyar haderő. A most esküt tevő ifjú tisztek már egy ütőképes honvédség tagjai lesznek, amely először is képes lesz megvédeni országunk szuverenitását, másodszor pedig a szövetségi rendszerben is eleget tenni az elvárásoknak. Mert történelmi időket élünk. Minden fegyvernem megújul, katonáink a legmodernebb technikai eszközök, informatikai rendszerek és fegyverek birtokában végezhetik el feladatukat. Azért, hogy a határ menti településeken élőknek ne kelljen félelemben élni, mint Bosznia városaiban. Azért, hogy nagyvárosainkban ne kelljen attól rettegni, hogy vonat alá lökik gyermekeinket vagy terrortámadás áldozatává válnak hozzátartozóink.”