Ha a gyerekeket segítésre kell nevelni, vajon az iskola erre a megfelelő terep? Ha a fiatalságban nincs hajlandóság otthon segíteni, vajon mennyi foganatja lesz az oktatásnak? Mi a szülők szerepe mindebben? Mi az iskola vezetőségének célja mindezzel?
Tegyük fel, hogy az itt érettségiző fiúk képesek főzni, mosni, vasalni magukra. Úgy hiszem, hogy ez önmagában semmilyen változást nem szül. A legtöbb esetben a családokban nem a tudás, hanem az akarat hiányzik, mikor nem segítünk. Ahogyan a legtöbb konfliktus gyökere is – legalábbis a nők részről vallva – a nemakarás, nem pedig a nemtudás.
Vajon azt is megtanulják a fiúk, hogy mit jelent egy családban valóban segítségnek lenni – ami jóval több, mint egy életen át élre vasalt ingek sora?