Önmagukat intézik el a kirekesztés bajnokai

„Világszerte megfigyelhető, hogy egyre arrogánsabbá válik a globalista baloldal, amely már a fizikai erőszaktól sem riad vissza. Ez az agressziófokozás kirívó módon nyilvánult meg legutóbb a Sea-Watch 3 kapitányának, Carola Racketének törvényellenes, hajókon és embereken kíméletlenül áttörő terrorattakjában. Az olasz parti őrség legénységének – és az állítólagos menekülteknek – az életét sodorta veszélybe az előtte álló vízi járműveknek hajtással.

De hát nem éppen ugyanez a fokozott agresszivitás nyilvánul meg a hazai ellenzék szélsőséges szereplésében? Az év végi országházi és a köztévé épületén belüli pankráció csak nyitány volt, ugyanezt a hisztérikus nyomvonalat követik azóta is.

Valóságos verseny dúl köztük, ki tudja nagyobb elánnal és hatékonysággal sértegetni, fenyegetni a kormánypártokat, illetve a radikális baloldallal egyet nem értő polgárokat. Az egyik csúcsteljesítmény kétségkívül Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő részéről az ország nem mellettük álló többségének a lepatkányozása volt. Alig volt kevésbé sértő több millió magyar állampolgárra nézve, amikor a családtámogatási konzultációs ívet miszlikbe marcangolta a parlamentben.

Iméntieket azért érdemes feleleveníteni, mert nyílegyenesen ezt a módszert követték azok az ellenzéki európai parlamenti (EP-) képviselők, akik bevallott, sőt büszkén vállalt utálatból nem szavazták meg Járóka Líviát az Európai Parlament alelnökének, sőt képesek voltak ellene kampányolni más országbeli képviselők között. Erre a minősíthetetlen, szélsőségesen kirekesztő, nemzetellenes, a parlamentarizmus szabályaival szöges ellentétben álló magatartásra még az sem lehet halovány mentség, ha azt hiszik: emiatt a suttyó morálnélküliség miatt jutottak be az EP-be.”