Szomorúsággal töltött el a levéláradat

„Ha volt része a kampányomnak, ami szomorúsággal töltött el, akkor az az a levéláradat volt az, amit akkor kaptam, amikor reagáltam arra, hogy Budaházy Györgyék immár többedszer próbálták a Pride-hónap eseményeit megzavarni.

A levelek hangvétele nagyjából a »hogy akarsz te ezzel a buzisimogató dumával megszólítani minket / jobbereket, te ostoba fasz« tárgykörben mozgott.

Amire persze az a válasz, hogy például úgy, hogy azt, hogy valaki konzervatív, polgári vagy jobboldali, messze nem gondolom azonosnak és nem keverem össze a tufa homofóbiával vagy ostoba előítéletességgel. Bármit is próbálnak elhitetni a konzervativizmusról, polgáriságról vagy jobboldaliságról némely fundamentalisták.

Emellett pedig azt is gondolom, hogy mindenkinek meg lehet a véleménye a Pride-ról, és ez akár lehet egyet nem értő is. De az, ha valaki nem szimpatizál a Pride-felvonulással vagy idegenkedik attól, hogy elmenjen a hónap rendezvényeire, azt viszont korántsem jelenti, hogy egyetért azzal, hogy valaki ezeket az eseményeket kifejezetten megzavarni akarja. Azt mindenképpen közös platformnak gondolom, hogy alkotmányos jogok gyakorlásában való akadályozás kísérlete ellen felemeljük a szavunkat.

Ennyit elöljáróban. Most viszont szeretném megosztani Momentumos tagtársam, LMBTQ+-aktivistánk írását. Én Király Annát nagyon kedvelem, nagyon bátor nőnek tartom, akitől sokat tanultam az utóbbi hónapokban. Ez pedig nagyon szép és tárgyszerű összefoglalója a Pride-nak, amit olvasásra ajánlok.

(És el kell, hogy mondjam, nemcsak ilyen leveleket kaptam ebben a témában, kaptam támogatóakat és kifejezetten meghatót is, amitől még nem egészen tértem magamhoz.)

Javaslom minden idegenkedőnek, hogy nézzen ki a hétvégén a Pride-ra. A rendőrségnek meg azt, hogy kordonok nélkül, a provokátorokra fókuszálva biztosítsa a menetet.”