Semmelweis Ignác – az anyák megmentője

„A legszebb »epitheton ornans«-szal ékesített magyar orvos, az egyetemes orvostudomány egyik legnagyobb személyisége, az emberiség egyik legjelentősebb jótevője volt. Talán a legismertebb is és a legbecsültebb, de minden kétséget kizáróan a legszeretettebb. Mérlegelés nélkül küzdött mások életéért. Morus Tamás felismerését ő is az életével bizonyította: az igazság akkor is igazság, ha csak egy ember mondja ki, és akkor is igazság, ha senki sem mondja ki.

Frank és bajor bevándorlók leszármazottja, akik több generációval előbb, önként jöttek Magyarországra, és nagyon gyorsan regnicolává, hungarussá váltak. Semmelweis Ignác 1818-ban született, egy jómódú, boldog polgárcsalád ötödik gyermekeként. A családi minták alakították szorgalmát, becsületességét és rendíthetetlen igazságérzetét, magyar identitását, amelyet számtalanszor hangoztatott. Semmelweis Ignác tanulmányai során végig eminens tanuló volt. Édesapja kívánságára 1837-ben beiratkozott a bécsi egyetem jogi karára, hogy majd hadbíró legyen. Egy év befejezése után átiratkozott az orvosi karra. Az első tanévet Bécsben, a másodikat és harmadikat Pesten, az utolsó kettőt Bécsben végezte el. Orvosi diplomáját 1844-ben vette át.

1844–1849 között a bécsi Allgemeines Krankenhausban elhelyezett óriási szülőház I. számú klinikáján dolgozott. Mérhetetlen ambícióval, rendkívüli szorgalommal, kitartással és lelkiismeretességgel vetette magát a munkába. 1844-ben szülészmesteri, 1845-ben sebészorvosi diplomát szerzett. Kora reggel vizitelt, előkészítette a professzori »nagyvizitet«, reggel a boncteremben, délután a betegágynál oktatta a hallgatókat. Semmelweis naponta megvizsgálta az összes női hullát, hogy tapasztalatait a boncolások leleteivel ellenőrizze. Már a kezdet kezdetén szembesült a szülőanyák és csecsemőik magas halálozási arányával. Megrendítette, hogy volt olyan hónap, amikor a halálozási arány harmincszázalékos volt a klinikán.

A gyermekágyi láz egyidős az emberiséggel. Semmelweis felfedezéséig a kialakulását legalább harminc különböző okra vezették vissza. Az igazi és máig pontos választ Semmelweis Ignác adta meg. Őelőtte senki sem ismerte fel a betegség lényegét, a közvetlen okot, nem juthattak el az oki megelőzésig.”