Trianon helyett Párizs: Magyarországnak esélye sem volt

2019. június 04. 10:18

Először a Nyugat darabolta fel Magyarországot, de a párizsi békeszerződéssel az oroszok adták meg a kegyelemdöfést.

2019. június 04. 10:18
Hajdú Tímea
Neokohn

„1945-ben a magyarok bíztak benne, hogy nem ismétlődik a múlt és Trianon, hiszen voltak a magyar háborús részvételnek enyhítő körülményei.

Ahogy 1919-ben, most is a nagyhatalmak döntöttek a békéről. A győztes államokkal szemben Magyarországnak esélye sem volt követeléssel fellépnie. Jugoszlávia szövetséges állam volt, így a Vajdaságot el kellett engedni. Szlovákia a háború alatt hiába volt klerikofasiszta állam (amely élén egy autoriter náci katolikus pap állt), az újraegyesült Csehszlovákia már győztes államként szerepelhetett a béketárgyalásokon. Így Erdély megmentése maradt a tárgyalások célja.

A magyarok elsősorban a nyugati hatalmaknál próbáltak lobbizni a konferencia megkezdése előtt. Talán abban bíztak, Trianon emléke felébreszti a lelkiismeretüket. A magyar küldöttség elment Washingtonba és Londonba is, hogy megnyerje magának a nyugati vezetőket, és ugyan sehol nem csapták az arcukba az ajtót, de mindenütt udvariasan elutasították őket. A küldöttség tagja volt Rákosi Mátyás is, akinek látogatás utáni beszédét még Filmhíradó felvétele is őrzi.

A magyarok a Partium 22 ezer négyzetkilométernyi területét szerették volna megtartani és elérni, hogy a magyar kisebbségeken ne álljanak bosszút a szomszédos országok. Bár a tárgyalásokon az Egyesült Államok és Franciaország hajlott arra, hogy etnikai alapon oldják meg Erdély kérdését, a döntés kizárólag a Szovjetunió kezében volt.

A háborút lezáró béketárgyalások 1945-1946-ban zajlottak, mikor már hallgatólagos megegyezés született az Egyesült Államok és a Szovjetunió között Európa kettéosztásáról. Ahová az amerikaiak értek először, ott Marshall segély jött, ahová a szovjetek, ott pedig elindult az erőltetett szovjetizáció. Végül 1956 tette véglegessé, hogy az Egyesült Államok nem fog semmit tenni a kelet és közép-európai országok felszabadításáért.

Sztálin eleinte hitegette a magyar vezetést Erdély kérdésében, mert hivatalosan az orosz vezetés 1941-ben még támogatta a revíziót. Azonban Románia átállása után a Fekete-tenger partján fekvő ország fontosabb szövetségese lett a szovjeteknek, így a 22 ezer négyzetkilométer egyre csökkent és csökkent, míg végül nem maradt belőle semmi.

A kétségbeesett magyar tárgyalók a végén már csak 4 ezer négyzetkilométer megtartását kérték közvetlenül a határ mentén. De a nagyhatalmakat nem érdekelte a magyar kérdés. Végül a trianoni határok megismétlésén kívül még egy sokk érte a magyarokat, ugyanis a csehszlovák fél kérésére a nagyhatalmak három falut még ráadásként elcsatoltak Magyarországtól.

A revízió reménye az 1947. február 10-én aláírt párizsi békével véget ért. A magyarok újra átélhették a föld elvesztését, és ez már végleges volt.

A szerződés azt is elrendelte, hogy Magyarország 300 millió dollárnyi jóvátételt fizessen a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Az elkövetkezendő években megkezdődött a magyar kisebbségek erőltetett asszimilációja, amely ellen a kommunista magyar vezetés 40 éven át nem tiltakozott.

Először a Nyugat darabolta fel Magyarországot, de a párizsi békeszerződéssel az oroszok adták meg a kegyelemdöfést. Trianonban a nemesség nem tehetett semmit, Párizsban pedig a kisgazda vezetésű küldöttség állt leforrázva a nagyhatalmak asztala előtt. A szerződés a mai napig érvényben van, bár létezéséről és részleteiről a szocializmus évei alatt elfeledkeztek.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2019. június 04. 16:26
A II. vh. után szó sem lehetett arról, hogy az I.-t követő 'béke'szerződéseken érdemben változtassanak. Nehogy valaki azt higgye, hogy jogos igények is teljesültek a bécsi döntések kapcsán. Kivéve a 'kevi bíró' azaz a SzU igényeit Finnországgal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával és persze Németországgal szemben.
Természetes Orbánizmus
2019. június 04. 15:33
Indúl az Orosz ellenes propaganda pedig tudjuk kik az igazi bünösök!
pollip
2019. június 04. 14:21
Brezsnyev visszaadta volna Kárpátalját, de Kádárnak nem kellett!!!!
OberEnnsinnen
2019. június 04. 12:03
A Neokohn - tudomásom szerint - tradicionális zsidó filozófiát követ. Amit tiszteletben tartok. ""Trianon helyett Párizs: Magyarországnak esélye sem volt" Azt nem tudom, "a" Rothschild miféle filozófia szerint dönt, bizonyosan nem a Neokohn talaján... Úgyhogy, nem udvariatlanság ha ide is leírom: Az, hogy Magyarországnak esélye sem volt, egyetlen hatásnak köszönhető: Mocskos rotcsildi zsidó, vagy Rotcsildi mocskos zsidó? Szerintem az első..." És még annyi: NE TESSENEK HÜLYÉNEK NÉZNI A MAGYARSÁGOT! - azzal, hogy Trianon helyett Párizs... Ennyire degeneráltak lennének, ott a Neokohnnál? Erre csak ráfaraghatnak, de komolyan! Theodor Herzl fő támogatója Rothschild, a talapzat a magyarországi zsidóság asszimilációjának meggátlása, ehhez első feladat: Magyarország államiságának összetörése: ez Trianon! Ezért kellett rotcsildi logika alapján Trianonban Magyarországot szétoperálni, Rotschild-i parancsra!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!