„Nekünk SZABAD!
Mi nem írtunk könyvtárnyi irodalmat a liberalizmusról, demokráciáról, szocializmusról! Mi adtunk egy páratlan szót a világnak! A »SZABAD« szó a magyarság KÖZÖSSÉGI ERKÖLCSE és POLITIKAI KULTÚRÁJA! Tömény FILOZÓFIA!
A mai hivatalos nyelvtudomány a magyar »szabad« szó szláv (szlovák), észt, finn, héber (szvobodnij, sabbath) eredetét keresi és vallja, hogy ez a magyar nyelvben JÖVEVÉNYSZÓ! A ma érvényes nyelvtani szabályok szerint a »szabad« szó helyes elválasztása: sza-bad! Érdekes, hogy a gyöknyelvészek sem jutottak el odáig, hogy megfejtsék a szab-ad igazi titkát, üzenetét. A SZABAD szó nálunk évezredek óta azt jelenti, hogy a KÖZÖSSÉG ÉRDEKEI MEGSZABJÁK, KISZABJÁK AZ EGYÉN LEHETŐSÉGEIT, a közösség határok között AD szabadságot az egyénnek.
Hogy a nemzeti közösség és az egyén mely funkciójában merülhet föl a »szabadság« kérdése – mint az öntudat fontos eleme – Heltai Jenő szavaival élve: »Amíg te is csak másnál szabadabb vagy / Te sem vagy még szabad, te is csak Gyáva rab vagy.« (Kötött Kéve 1995. március)”