„A tetőfedés során az ólom rézzel való helyettesítése Párizsban is kézenfekvőnek tűnhet, hiszen ezzel akár hetedére lehetne csökkenteni az eredeti »ólomcserepek« együttesen 210 tonnás súlyát. Alá pedig jöhetne valamilyen modern, szálerősítésű betonszerkezet, ami szintén enyhítene a falak terhelésén. Több építész ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a »középkorhű« helyreállítás nagyszerű lehetőség lenne a korabeli építési technikák tanulmányozására.
Az eredeti formák és a XIX. századi huszártorony visszaépítése kapcsán így kialakult két tábor elképzelései mellett ugyanakkor máris röpködnek a hagyományokat (még) kevésbé tisztelő javaslatok. A »minden kor hozzátette a Notre-Dame-hoz a magáét« elv jegyében van, aki a székesegyház tetejére fából készült látogatóteraszt képzel, míg Norman Foster brit építészirodája üvegtetőt, illetve kristály és rozsdamentes acél kombinációjából készült huszártornyot tervezne. A francia sztárépítész, Jean Nouvel sem idegenkedne a modern anyaghasználattól az újjáépítés során, ám ő ragaszkodik az ólommal borított fából készült tornyocskához mint »a katedrális sérthetetlen részéhez«.