„Más országokhoz képest a magyar fiatalok kevésbé érzik fontosnak, hogy az EU kiálljon a környezetvédelemért, és az emberi jogok védelmét sem gondolják kiemelt EU-prioritásnak.
Cserébe viszont nagyon érdekes, hogy az oktatás minőségének javítása, a szegénység és a munkanélküliség elleni fellépés, vagy az egészség és a jóllét területén sokkal komolyabb EU-feladatvállalást tartanának jónak a magyar fiatalok.
Egyik oldalról tehát azt várják, hogy a nemzeti problémák megoldásában, ami a foglalkoztatással és a jólléttel összefügg, az EU vállaljon nagyobb felelősséget. Másik oldalról viszont pont azok az alapértékek, amelyek a mentén maga az EU szerveződött, és amelyek Magyarország csatlakozásakor kiemelten fontosak voltak (demokrácia, emberi jogok érvényesülése, a globális ügyekért vállalt közös felelősség, stb.), mára háttérbe szorultak.
Tizenöt évvel ezelőtt csatlakoztunk az unióhoz. Akkor azt gondoltuk, hogy az EU nemcsak gazdasági érdekközösség, hanem a közös európai értékeink megőrzője és táplálója is.
Nagyon izgalmas, hogy mára ebből egy sokkal pragmatistább meggyőződés lett a fiatalok körében is. Kérdés, hogy ez mennyiben a világ változását tükrözi, és mennyiben a magyarországi közéletet.”