Két út áll előttünk: az egyik a feltétel nélküli, egyoldalú bevándoroltatás útja, amely biztonsági, társadalmi, anyagi károkat, kockázatokat és fenyegetést hozott a fejünkre. Európa főleg nyugati fele nap mint nap kézzelfoghatóan érezheti ezt, sőt, sajnos saját bőrén tapasztalhatja, amelyről sokat mondóan árulkodik az a statisztika, miszerint 2017-ben 2007-hez képest 725 százalékkal nőtt az iszlamista merényletek és tervezett támadások száma Európában, nyilvánvalóan a migrációs válság berobbanása következményeként. Még ez az út is egy legitim álláspont lehetne, ha széleskörű támogatás övezné, és nem az emberek feje fölött döntenének róla, megkérdezésük nélkül. Ha már eddig nem volt mersze egyetlen kormánynak sem – a magyar kormány kivételével – népszavazást tartani erről, most megtehetik. A mostani EP-választás ugyanis lényegében erről a népszavazásról szól.
A másik lehetőség a magyar út. Magyarország ugyanis zászlóvivője a bevándoroltatás elleni küzdelemnek: ez a hozzáállás egyszerre érez felelősséget hazája és az európai örökség iránt, valamint a valóban üldözést és bántalmazást szenvedő menekültek irányába.
Megvédi határait, állampolgárainak biztonságát, keresztény kultúráját, nemzeti identitását, de a Hungary Helps Programmal segítségére siet a szükséget szenvedőknek, azon határozott, következetes álláspont jegyében, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell helyben megvalósítani.”