A kütyü jó, de nem gyógyít

„Az ápolók, orvosok, adminisztrátorok, betegfelvételi irodák dolgozói egyre nagyobb számban használják az informatikai eszközöket, mint például az okostelefonokat, tableteket, felügyeleti berendezéseket, számítógépeket, laptopokat, hogy egymással vagy a betegekkel kommunikáljanak, illetve hogy működtessék a rendszereket. Ezekkel szöveges üzeneteket küldhetnek, megszerezhetik a betegellátással kapcsolatos információkat, azonnal elérik az orvosi, ápolói feljegyzéseket. Itt történik az ápolói ellátás dokumentálása, de – és ez elég nagy baj – még nem a betegágy mellett. Ezt szolgálná az összesen 70 tablet és notebook, amit körülbelül 60 ezer szakdolgozónak kellene használni a munkafolyamatokban. Ebből legalább 8-10 ezer betegágy melletti nővérnek.

A technológia az egészségügyi környezet szerves részévé vált, áldás lehetne a »kütyük« meg az informatika értelmes használata. Kizárni úgysem lehet ezeket az intézményekből, nem véletlen, hogy külföldön már sok intézmény elkezdte támogatni a »kincstári« okostelefonok használatát a személyzet körében. Ez itthon is elengedhetetlennek tűnik: mert mit is kezdjen telefon nélkül a betegszállító, aki a beteggel bent maradt liftben, ha elment az áram?

A »digitális generációba« tartozó fiatalok már rég hozzászoktak az elektronikus kommunikáció minden formájához. Ők leülnek a számítógép elé, és ott is maradnak. Nekik természetes, hogy az ápolóknak ma már szinte minden írásbeli munkát a számítógépeken kell elvégezni: a betegfelvételi információkat megkeresni, a rutinértékeket dokumentálni. Ezért egy osztályra érkező látogató ma már nem a nővérpultnál találja meg az ápolókat, hanem az irodában, a számítógépek előtt.”