„Csak a vak nem látja, hogy a kormány lépésről lépésre a helyzettől függően megosztja, megszállja, finanszírozással ellehetetleníti a tőle független intézményeket a közmédiától az alkotmánybíróságon, a pénzügyi ellenőrző szerveken át az ellenzéki pártokig és civil szervezetekig. Most a tudományon a sor – az egyetemek után az MTA-n.
Az MTA vezetése és a kormány képviselete közös szándéknyilatkozatot adott ki. A változtatások céljáról ebben sem esik szó. Új Testület (így, nagy betűvel) jön létre, amely egyebek között dönthet a kutatóhálózatot érintő »esetleges belső strukturális változtatásokról« – magyarán, ha jól értem, azt szüntet meg, darabol föl, egyesít, amit akar. A Testület paritásos alapon az MTA és a Kormány (így, nagy betűvel) által delegált tagokból áll. De az elnökét az MTA elnöke és a (felügyelő) miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki. Vagyis: ha a két jelölő nem tud megegyezni, vagy a jelölt nem tetszik a miniszterelnöknek, a bizottságnak nem lesz elnöke. Ilyet már láttunk az egykori Médiatanács esetében. A működés során elég lesz egyetlen MTA-t képviselő tagot »meggyőzni« a kormány javaslatáról, a változtatás máris megtörténhet. Az intézethálózat működtetését pedig egy még ismeretlen jogi személy végzi, vagyis a finanszírozást kiveszik az MTA kezéből.
Gondolom, az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a szándéknyilatkozatban felvázoltak alkalmasak az MTA függetlenségének súlyos csorbítására, vagy akár teljes felszámolására. Márpedig a mindenkori kormányoktól független szervezetek léte, nyugodt, jogszerű működése a demokrácia ugyanolyan sine qua nonja, mint a szabad választás. A kormány a tevékenységét kontrollálni hivatott szervezetek megszállása után most minden egyéb független szervezetet is maga alá gyűr, ami az utolsó koporsószeg a demokráciának.”