Azokkal értek egyet, akik szerint a Néppártra ráférne egy hatalmas politikai pofon. Interjú.
„Ön nemrégiben azt nyilatkozta, hogy ez az Európai Néppárt már nem egyenlő azzal, ami Helmut Kohl idejében volt. Mire alapozza ezt az állítását?
Megítélésem szerint elég csupán Manfred Weber budapesti látogatását górcső alá venni. Az EPP csúcsjelöltjének első útja a szélsőségesen liberálisnak tartott CEU-ra vezetett, holott egy bajor, papíron keresztény politikus akár a Pázmány Péter Katolikus, vagy a Károli Gáspár Református Egyetemet is útba ejthette volna. Vagy meglátogathatta volna Horst Seehofert követve gesztus gyanánt az Andrássy Egyetemet. De úgy tűnik, Weber a sajátjainak nem kíván gesztusokat tenni.
(...)
Mi lehet ennek a kötélhúzásnak a vége?
Nehéz megjósolni, de az biztos, hogy »hasznos idiótákkal« nem érdemes hosszú távon küzdeni. Én azokkal értek egyet, akik szerint a Néppártra ráférne egy hatalmas politikai pofon, amely visszatereli az eredeti értékeihez, ami az említett alapszabály szerint keresztény, konzervatív és jobboldali. Ha ilyen fordulat nem következik be, akkor stílszerűen csak annyit kell mondani Weber úréknak, hogy Tschüss.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nem véletlenül van velük vitája a magyar kormányfőnek.
Egyértelmű szövetség köttetett a brüsszeli füstös szobákban.
Manfred Weber bizonyára elégedett lehet. Dornfeld László írása.
Mindkét párt támogatja a migrációt, a háborút, és az uniós források visszatartását hazánktól.
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
Valóra válhat a magyar focista álma.
