Saját hazájuk tanult sírásói

„A mostani érkezők nem értik az egészet. A nyelvtől a munkán át a mindennapokig. A vallásig? Ugyan! A fényes Nyugaton az utóbbi emberfaj már csak nyomokban létezik. A jövevények, legnagyobb számban muszlimok, általában olyan kultúrában nőttek föl, amelynek nem volt fogalma az övétől távoli erkölcsi, szellemi értékekről, ennélfogva félreismeri, ellenségesnek, pokolravalónak tekinti azokat.

Gondoljunk bele, hogy az érkező tömegek a muzulmán világban születtek, ahol a keresztényekkel való szembenállásra, sőt harcra nevelődtek. Ősellenségük a hajdan gyarmatosító európai kereszténység volt és maradt volna, ha… Ha a »modern európai« nem hagyta volna el hitét, s ezáltal nem süllyedt volna a lehető legalacsonyabbra. Szemükben a mai pogány európai alávalóbb a középkori keresztes lovagoknál, a 19. századi angol és francia gyarmatosítóknál – szellemi értelemben –, valahol a macskák és békák szintjén tengődik vagy még lejjebb, a férgekén. Ezért szabad, sőt üdvös dolog válogatás nélkül irtani a gazokat. Az úgynevezett terrortámadások ennek látványos példái. Mindegy, hogy kik az áldozatok, fő, hogy a túloldalon essenek el. Ha meg véletlenül az övéik közül öl meg valakiket a bomba: »Allah nagy és irgalmas.«

A további részletezés helyett gondoljunk bele, hogy az érkezők fölkészültsége, nem csupán műszaki tudása, de erkölcse, jogtudata egyetlen ponton sem egyezik az Euró­pában hagyományosan elvárttal. Például a demokrácia, jogállam, egyenlőség stb. fogalma hiányzik a muszlim közéleti szókincsből. A mostani világnagy zagyválódásban szinte lehetetlen eligazodni mai európai tanultsággal és aggyal. Maga Lucifer sem tudta volna ügyesebben megmérgezni a nyugati világ gondolkodását – már száz évekkel előre a fölvilágosodással és a belőle eredő forradalmakkal.”