Kövér László diplomáciai küldetésre indul Kínába
Az Országgyűlés elnöke novemberben egy delegációval Kínába látogat Zhao Leji meghívására.
A képviselőknek nem főnöke a házelnök.
„De azért érdemes foglalkozni magával az alapesettel is, azzal, hogy az ellenzéki képviselőket a kormánytöbbség megbünteti. Ezt a lehetőséget a Fidesz egyoldalúan hozott »országgyűlési törvényével« vezették be. (2010 előtt az ilyen szabályok mindig kormánytöbbség és ellenzék egyetértésével születtek.) Korábban ilyen fegyelmezési, szankcionálási lehetőség a demokratikus magyar parlamentben nem létezett. És ez így volt rendjén. Kövér László kezdte el ezt az új törvény kínálta lehetőséggel élve, és az általa évekkel ezelőtt elsőként megbüntetett néhány képviselő az Európai Bíróságnál kért és kapott jogorvoslatot.
A parlamenti demokráciában a képviselők függetlenek, és csak önmaguknak tartoznak felelősséggel azért, amit tesznek illetve nem tesznek. A képviselőknek nem főnöke a házelnök (és mellesleg a frakcióvezető sem, ha frakciótagok). Ezért azután nem is büntethetik meg őket. A képviselők függetlenségének egyik biztosítéka a képviselői tiszteletdíj. Az, hogy a képviselőket tiszteletdíjuk megvonásával büntetik, a képviselők függetlenségének ezt a biztosítékát csorbítja, ezért alkotmányellenes. Külön szépsége a történetnek, hogy kizárólag ellenzékieket büntetnek, mégpedig a kormánypártiak szavazatával. Itt tehát az ellenzék előjogain esik súlyos alkotmányos sérelem.
Ki kell itt térni a büntetések alapjául szolgáló cselekményekre is. Korábban olyasmi miatt büntetett Kövér, mint a tiltakozó feliratok felemelése az ülésteremben, röplapok szórása stb. Az elnöki pulpitus elfoglalása miatt büntetett már egy korábbi alkalommal is, amikor a Jobbik képviselői tették ezt a földtörvény módosításának szavazásakor. Ezt folytatta most, a rabszolgatörvény szavazásakor. Vajon rendben vannak ezek a cselekmények? Nem, nincsenek rendben, ezek a parlament működésének megsértését jelentik. Csakhogy nem minden jogsértést indokolt szankcionálni. A közjogban a jogsértéseket többnyire nem szankcionálják, csak megállapítják a jogsértés megtörténtét, felhívják rá a közvélemény figyelmét, és abban bíznak, hogy a jogsértés elkövetője megszégyenül, és előbb-utóbb elveszíti pozícióját: nem választják újra, illetve nem nevezik ki újra, esetleg lemondásra kényszerül.”