„A hosszú metodológiai történetet rövidre zárva elmondható, hogy az általunk feltett kérdés megválaszolásához különböző empirikus stratégiákat alkalmaztunk, különböző időszakokat választottunk 1960 és 2015 között, valamint eltérő adatbázisokat használtunk a vizsgált országok kapcsán. Az EU növekedését az Egyesült Államok és más, EU-n kívüli, de OECD tagország gyarapodásához hasonlítottuk. Megvizsgáltuk továbbá a jelenleg EU-s tagsággal rendelkező és nem rendelkező volt Szovjetuniós utódállamok növekedését is, valamint más, uniós tagsággal bíró tagállamok gazdasági mutatóit egyaránt. A kutatás végén nem tudtunk számot adni az EU-s tagsággal járó egyértelmű gazdasági növekedésről: az EU-s blokk országai nagyjából ugyanúgy teljesítenek, mint a szervezeten kívüliek, sőt, bizonyos esetekben rosszabbul.”