A republikánusok nem fogják beengedni a női mosdóba az új demokrata transz képviselőt
Nancy Mace képviselő már be is nyújtott egy javaslatot, hogy kizárja a biológiai férfiakat a női mosdóból.
Hannoverben a nemi esélyegyenlőség jegyében lesz kötelező nyelvhasználat.
„A politikai trendnek megfelelni vágyó szocialista városvezetés a jövőben a gendertörvény szellemében így próbál harcolni a különböző nemi identitással rendelkezők társadalmi kirekesztése ellen.
A hivatkozott törvény a heteroszexuális rendszerbe nem illeszthető, úgynevezett interszexuális állampolgárok elismeréseként engedélyezi a »diverz« azaz »eltérő, más nemű« megnevezésnek a születési anyakönyvben és a személyi okmányokban történő rögzítését. Ezt felnőtt esetében eskühöz kötik, kiskorúnál a szülő kérésére, orvosi igazolásra végzik el. Németországban ugyanis 2019. január elsejétől hivatalosan nem kettő, hanem három nem van. A harmadik nembe a bináris skálán fellelhető összes nemi identitás beletartozik, becslések szerint mintegy százhatvanezer ember, a teljes népesség két ezreléke. A törvény nemcsak az anyakönyvi nyilvántartást, hanem a vécék, öltözők és a munka világát is átírja. Az álláshirdetésekben ezentúl fel kell tüntetni, hogy a munkáltató férfi, női, és/vagy diverz nemű dolgozót akar-e foglalkoztatni, és amíg harmadik típusú szociális helyiségeket nem alakítanak ki, addig az eltérő nemű dolgozó maga dönti el, hogy a férfi vagy női zuhanyozót használja, és a céget melyik nemre jellemző öltözékben képviseli majd. A kollektív szerződéseket is módosítani kell, hogy a diverz neműek demokratikus érdekképviseletben részesülhessenek. A törvény a sport világát egyelőre nem érinti, a jövő zenéje, hogy ott milyen kavalkád jöhet létre.
A bejelentéskor persze elszabadultak az indulatok. A hannoveri népfőiskolán azonnal vitaestet rendeztek, és a gőz kieresztésére a helyi napilap fórumot nyitott. Az esten nem voltam ott, de az olvasói véleményeket átfutottam. Érdekes, hogy az intézkedést üdvözlők egytől egyig nők voltak, »végre láthatóvá válunk a szavak mögött« – írták. Az interneműek nem fedték fel nemi identitásukat. A férfiak konzervatívak, maradnának a hagyományos alakoknál, és ideológiai okokból cselekvő politikai erőket sejtenek a háttérben. »A nyelvvel a gondolatainkat adjuk vissza, és aki a szavakat megváltoztatja, a gondolkodást változtatja meg« – mondják.
A közvéleményt is megkérdezték, hogy szerintük van-e értelme a gendersemleges nyelvhasználatnak? A megkérdezettek hatvannyolc százaléka szerint nincs, de huszonegy százaléka bizony fontosnak találja. És hát a kancellár asszony újévi beszédében már irányt is mutatott, amikor ápolónők helyett az ápolásban foglalkoztatottakról beszélt. Saját személyes tapasztalatom viszont az, hogy a markos férfiápolót a kórházban a betegek – nemére való tekintet nélkül – Schwesternek, azaz nővérnek szólítják.”