Sikertörténetek azért akadnak itthon, és ezt leginkább a pénztárcájukon érzik meg a honpolgárok.
„Csodák nincsenek, de sikertörténetek azért akadnak itthon, és ezt leginkább a pénztárcájukon érzik meg a honpolgárok.
Ehhez nem is kell folyamatosan nyomon követnünk a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseit, de ha valaki erre érez késztetést, az pontosan tudja, hogy az elmúlt két évben két számjegyű volt a keresetek emelkedése. Az év végére a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete meghaladta a 360 000 forintot, ami pestiesen szólva nem semmi, főleg úton-útfélen hallva azokat a sirámokat – bár ezek a szólamok már egyre halkabbak –, hogy itt nem lehet élni, ha valaki akar valamit, innen mihamarabb érdemes elhúzni.
Még inkább beszédes adat, és immáron kész tény, hogy tavaly az első tíz hónapban 10,6 százalékkal emelkedtek a bruttó és a nettó keresetek, az év egészében a 11 százalékot is meghaladhatták, miközben a reálkeresetek növekedése megközelítette tavaly a 8,5 százalékot. A nettó jövedelmek 65 százalékkal emelkedtek 2010 óta, és elemzői várakozások szerint 2013-tól 2019 végéig 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-, illetve tizenkét százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A minimálbér esetében még annyit érdemes megjegyezni, hogy míg 2010-ben 73 500 forint volt, idén 149 000 forintra, azaz kilenc év alatt több mint duplájára emelkedett.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Nem lesz kolbászból a kerítés.
