Minden bizonnyal összefüggésben a májusi európai parlamenti választásokkal is.
„Íme egy-két példa! Régóta figyelem már az úgynevezett női lapok egy részének tevékenységét. Azokról beszélek elsősorban, amelyek nem magyar eredetűek, tulajdonosuk sem magyar, hanem egy-egy külföldi médiacsoport birtokában vannak. Azaz piacot elfoglalni jöttek ide, még a rendszerváltozás idején. Ezen sajtótermékek tartalmát is jórészt a tulajdonosok határozzák meg, így aztán sokszor olyan emberekről is készül riport, akiket itthon nemigen ismerünk. Az újságíró sem hazai, tehát a cikkeket magyarra fordítják, ennyi a teendő. Külföldi sztárokkal, külföldi divatanyagokkal vannak tele ezek a lapok.
Az utóbbi hónapokban, hetekben – nyilván véletlenül – megszaporodtak azok a riportok, amelyekben a genderelmélet ilyen-olyan jelenségeiről értekeznek. (A fogalom jelentése: társadalmi nem, azaz mindazon tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek összessége, amelyet a társadalom az egyéntől biológiai neme folytán elvár.) Lopakodó módon, minden felületet felhasználva, torzult értékrendjüket akár a divathírek közé is becsempészve próbálják az olvasókra erőltetni. Elnézve a nyugati társadalmakat, de akár csak az idézett svéd szociális miniszter viselkedését, nem kis sikerrel.
Egy másik, hasonló hátterű havilap címlapsztorijában arról mesél, milyen sorsa van vagy lehet egy transznemű embernek, aki ma már teljes szívvel tudja kimondani magáról, hogy nő, bár fiúnak született. Ám hála az átalakító műtéteknek, gyógyszereknek, színészi karrier előtt áll, már modellként is érvényesül a német fővárosban. S az átalakulása sikertörténet, mert ma már senkinek sem fordul meg a fejében, hogy esetleg nem is nőnek született. Régi és jelenlegi – a nemiséggel kapcsolatos – gondjairól a hosszú riportból bőséggel értesülünk, sőt még azt is megkérdezi a riporter tőle, hogy politikai ambíciói vannak-e, mert egy ilyen karakán személyiség politikusnak se lenne utolsó, hiszen markáns véleménye van a mai társadalomról.
Nem sorolom tovább a csodálni való hölgyeket és élettörténetüket, pedig lehetne, volna honnan meríteni, mindjárt az újságos standokról. Elnézést kérek, de én a múlt században születtem, és nyilván ezért jut eszembe az az időszak, amikor a létező szocializmus vezérei óhajtották belénk sulykolni, kik legyenek a női – és persze a férfi – példaképeink. Nos, nekem most hasonló érzéseim vannak. A világ fura urai ugyanolyan erőszakos módszerekkel – s immáron az elektronikus média óriási hatásfokú segítségével – próbálják előírni, kit kövessünk, mikor vagyunk korszerűek – természetesen akkor, ha a haladó baloldal kedvenceivel haladunk –, kit irigyeljünk, kihez próbáljunk hasonlítani. Bábvilág! »Bábu vagy! Valaki elvakít! Úgy mozogsz, ahogy ő irányít« – énekelte egykor a KFT együttes, és igaza volt. Lassan már készülhetünk arra, hogy kis hazánkban ünnepélyes körülmények közt megalakul egy vagy több – valamelyik nemzetközileg felkapott álsztárról elnevezett – úttörőcsapat. S tán még a svéd szociális miniszter asszony is reménykedhet.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
A politikai hullarablás e minősített esetén nem rugóznék tovább.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A költő és irodalomtörténész szerint a magyarság léte most is a kultúrán múlik.
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
