A nyugati fősodort olvasva néha már-már úgy tűnik, hogy Oroszország ismét a szakadék szélén egyensúlyoz.
„A Nyugat mindent megtesz azért, hogy visszafogja az orosz gazdaság fejlődését. Az összeomlás veszélye ugyanakkor nem áll fenn. A Kreml globális ambícióinak megvalósítását ezzel a politikával meg lehet ugyan nehezíteni, Vlagyimir Putyin megtörése azonban így aligha valószínű.
A nyugati fősodort olvasva néha már-már úgy tűnik, hogy Oroszország ismét a szakadék szélén egyensúlyoz. Az országot lassan két évtizede irányító elnök, Vlagyimir Putyin hatalma gyengül, a rendszeren egyre jobban kiütköznek a fáradtság jelei, az eliten belül megjelentek az első törésvonalak, a gazdaság pedig egyre nagyobb válságban van, és társadalmi robbanás fenyeget. Év végi elemzésében a finn Helsingin Sanomat már a gazdaság összeomlását vetíti előre, a Forbes szerint elő kell venni a vészforgatókönyveket, míg a Die Welt a fenti prognózisokhoz képest megengedően úgy látja, hogy 2019-ben eljön az igazság pillanata.
Az elemzések ezen részét leplezetlenül áthatja a türelmetlen várakozás. A nyugati véleményformálók jelentős része ugyanis úgy gondolja, hogy ha Vlagyimir Putyin lelép a színről, akkor minden megváltozik, és Oroszország ismét kezelhetővé válik. Ezért aztán a szankciók egyik félig kimondott célja is az elit leválasztása a Kremlről, valamint a tömegek szembefordítása a hatalommal. A stratégiai távlatokban gondolkodók inkább a még Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter nemzetbiztonsági főtanácsadója által markánsan megfogalmazott, Oroszország kiszorítását, elszigetelését, szövetségeseinek leválasztását, az ország állandó politikai, katonai és gazdasági nyomás alatt tartását ajánló recepthez nyúlnak vissza.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
Az orosz politikus szerint mindenre elszánt Ukrajna és az Európai Unió.
Hónapok óta nem jutnak a helyszínre a szakértők, miközben az ukrán fél vis maiorra hivatkozva tartja fenn az olajleállást.
A magyar miniszterelnök egyeztetett Ficoval, és javaslatot tett az Uniónak arra, hogy miként kerülje el az energiaválságot.
