A székely és a hidegecske

„Természetellenes hideg telepedett e meggyötört országra – zengedezik e napokban következetesen a hírtelevíziók, jókora csodálkozást keltve azokban, akik tisztában vannak azzal, hogy január elején nem rendellenes, inkább csak megszokott, ha tisztességes mínuszokat mutat a hőmérő.

Mínusz négy-öt fok nem a világ vége, de még a mínusz tízről sem állítható, hogy Európa eme szegletében ismeretlen lenne. Székelyföldön pedig kiváltképp nevetséges, amikor e pár fokocskát össznemzeti jajongás övezi.

Hogy e hidegecske mégis oszlopos hír, azért is lehetséges, mert ebben az időszakban csupán a legégetőbb feladatokat végzik el – jó honi szokás szerint ugyanis a lakók nagy többsége követi a  görögkeleti szokásrendet, miszerint, aki csak teheti, Jézus születésének napjától január hetedikéig ünnepel, mulatozik, s csak akkor dolgozik, ha a munkát már végképp nem tudja elkerülni –, így a közéleti események piacán is tekintélyes a pangás, magyarán, híreket kell gyártani. Ám maguk a hírek kovácsai sem rendelkeznek minden háttér-információval, így azt sem tudják, hogy ebben a mínusz négy-öt fokban semmi természetellenes nincs, sőt. Egy kis földrajz, egy kis természetrajz, vagyis egy kis általános műveltség kellene csupán, s máris kevesebb lenne az indokolatlan rémüldözés.”