A kígyózó kígyó és gyurcsánykodó Gyurcsány nászából egy köztes magyari létforma sarjadt: a mirkóczkodó Mirkóczki.
„A Szemkilövető országlása a demokrácia aranykora volt a mostani helyzethez képest – közölte Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő. Ezzel biztossá vált, hogy a kígyózó kígyó és gyurcsánykodó Gyurcsány nászából egy köztes magyari létforma sarjadt: a mirkóczkodó Mirkóczki. Ennek is villás a nyelve, ez is a földön csúszik-mászik, sziszeg és mérget köp, mint a szülei. Ám tőlük eltérően nem támad egyből: barátságosan közeledik, és csak azután mar, hogy a bizalmunkba férkőzött, hátat fordítottunk neki. Invazív fajta, kerüljük, hívjunk szakembert a befogásához! Terráriumban jól mutat.
A nemzeti oldal harmadik kétharmados diadala már csak azért is örökre emlékezetes marad, mert a választás estéjén bölcsebbek lettünk egy kiváló aforizmával. »A kígyók kígyóznak« – mondta a Vörösfejű. És milyen igaza volt! Hát mi mást csinálhatna?! Azt adja, mi lényege – másra képtelen. E háromszavas bölcseletben több mélyfilozófia van, mint bármi másban, mi honi politikus száján mostanság kiesett. (Tán csak ez az őszödi bölcselet rokonítható vele: »Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.«)
A kígyók kígyóznak, Gyurcsány pedig gyurcsánykodik. Így, filozófiailag fölvértezve már meg sem lepődünk, amikor szembejön velünk egy Mirkóczki Ádám-interjú az intézményesített magyargyűlölet lapjában, a Magyar Narancsban. Itt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a következőket mondotta:
»Ez nem azt jelenti, hogy innentől mindenben egyetértünk a DK-val vagy az LMP-vel, de azt igen, hogy van egy magasabb cél, nevezetesen, hogy a demokratikus intézményeket helyreállítsuk. Ha elvonatkoztatunk a 2006-os rendőri brutalitásoktól, és a választási törvényt, a közszolgálati médiát, a köztársasági elnök, a népszavazás intézményét, vagy az ügyészséget nézzük, úgy még a legsötétebb Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-időszak is a demokrácia aranykora volt ahhoz képest, ami most van. Ezt kell megérteni mindenkinek, aki most az ellenzéki oldalon finnyáskodik. Nekünk ebben a pillanatban nem a 2006-os, mára bukott hatalommal kell küzdenünk, hanem a jelenlegivel, és egy időre felül kell emelkedni a múltbéli sérelmeken.«
Ebből aztán világossá válik, hogy a kígyózó kígyók és gyurcsánykodó Gyurcsányok nászából egy köztes magyari létforma sarjadt: a mirkóczkodó Mirkóczki. Ennek is villás a nyelve, ez is a földön csúszik-mászik, sziszeg és mérget köp, mint a kedves szülei. Ám tőlük eltérően nem támad egyből: barátságosan sziszegve közeledik, és csak azután mar, hogy a bizalmunkba férkőzött, hátat fordítottunk neki.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
A liberális állameszménynek abban az értelemben biztos vége van, hogy az egyének érdekeit az állam érdekei elé helyezheti. Nem az egyén szükségletei, hanem a közösség, vagyis az állam igényei fogják megszabni a közeljövő politikai mozgásait. Lánczi András írása.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
