„Teljesen természetes, hogy a dolgozók nem azonos módon keresnek. Ugyanakkor van egy pont, amikor az egyenlőtlenség társadalmi feszültséget okoz. Magyar politikára lefordítva ez azt jelenti, hogy hiába beszél a kormány a munkaalapú társadalomról, ha közben sokan érzik magukat a vesztes oldalon.
Márpedig a munkajövedelmek (is) nagyon torz módon képeződnek le a magyar társadalomban.A társadalom alsó 52%-a keres együtt annyit, mint a társadalom felső 10%. A helyzet még ennél is szürreálisabb, ha tovább bontjuk a felső tizedet. A legjobb keresettel rendelkező 5% teljes munkajövedelme az alsó 40%-nak felel meg. (Egyébként a versenyszférában rosszabb az arány. Ott az alsó 58% keresete felel meg a felső 10%-nak.)”