„Hajh, régi, híres, bús Magyarország, Jól hal meg ott a lantos-féle.”
A Mandiner szerzőinek írásai és versajánlói Ady Endre halálának 100. évfordulójára.
***
Ady különösen vonzódott az Azúr-parthoz, erről árulkodik az is, hogy több alkalommal meglátogatta Nizzát Lédával és együtt töltöttek el pár hónapot a francia Riviérán.
A „Hazavágyás Napfény-országból” c. verse is ott született, amelyben – a címével ellentétben – nem a honvágyát fejezi ki, hanem azt, hogy
Ady nem volt egyedül ezzel az érzésével. Senki nincs ezzel egyedül. Én is hasonlót éreztem egy napfényes országban töltött hosszabb időszak alatt.
Úgy gondolom, nem voltam és nem vagyok ezzel egyedül én sem.
Hazavágyás Napfény-országból
Akkor én majd nem erre járok,
Nem Napfény-országban rogyok össze.
Magyar árok lesz az az árok.
Hajh, Erdélyország határszéle,
Hajh, régi, híres, bús Magyarország,
Jól hal meg ott a lantos-féle.
Volt, amíg élt, országút vadja,
De ha az erő elfut inából,
Hazafias árok fogadja.
Álomlátó szeme meredten
Bámul a nagy, szürke magyar égre.
Már nem könnyes s nem félve rebben.
Otthon süti végre magyar nap,
Otthon álmodik Napfény-országról
S kik rácsapnak: hazai varjak.
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
A rapper időzavarba került.
Az író szerint „végre van egy magyar politikus, aki tehetségesebb az összes eddiginél”.
Hermész a görögöknél az istenek hírnöke, emellett az irodalom védelmezője is volt. Nem tudom elhessegetni magamtól az érzést, hogy talán ezért volt valami közünk egymáshoz.
Négy nemzet képviselőjét mutattuk be az évad újabb epizódjában, Lotfi Begitől Marcelo Cake-Baly-ig.
Az is kiderült, hogy az agglomeráción kívül, mely magyarországi járásban keresnek a legjobban.
Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versével ünnepli a magyar kultúra napját a Kertész Imre Intézet Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-dalszerző előadásában.
