Ady különösen vonzódott az Azúr-parthoz, erről árulkodik az is, hogy több alkalommal meglátogatta Nizzát Lédával és együtt töltöttek el pár hónapot a francia Riviérán.
A „Hazavágyás Napfény-országból” c. verse is ott született, amelyben – a címével ellentétben – nem a honvágyát fejezi ki, hanem azt, hogy
sorsa és élete elszakíthatatlan Magyarországtól.
Ady nem volt egyedül ezzel az érzésével. Senki nincs ezzel egyedül. Én is hasonlót éreztem egy napfényes országban töltött hosszabb időszak alatt.
Úgy gondolom, nem voltam és nem vagyok ezzel egyedül én sem.
Hazavágyás Napfény-országból
Akkor én majd nem erre járok,
Nem Napfény-országban rogyok össze.
Magyar árok lesz az az árok.
Hajh, Erdélyország határszéle,
Hajh, régi, híres, bús Magyarország,
Jól hal meg ott a lantos-féle.
Volt, amíg élt, országút vadja,
De ha az erő elfut inából,
Hazafias árok fogadja.
Álomlátó szeme meredten
Bámul a nagy, szürke magyar égre.
Már nem könnyes s nem félve rebben.
Otthon süti végre magyar nap,
Otthon álmodik Napfény-országról
S kik rácsapnak: hazai varjak.
Rezeda Kázmér újabb utazásai címmel mutatták be november 15-én, pénteken a Budapest belvárosi Scruton kávézóban Bayer Zsolt új szépirodalmi kötetét. Bayer Zsolttal Szentesi Zöldi László beszélgetett. Mi a bemutató után kérdeztük a szerzőt. Interjúnk.
"Napfény-ország"
Illúzió és illúzió... (A helybelit nem izgatja különösebben.)
De hát ugye gyün a fíling rájukfele... Voltunk ám Spanyolba'! Fetrengtünk egy jót a homokban! Gzzzz... Ti meg neeem! Beeee!