Bármi áron

„Tavaly a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Enderednek 7,1 milliárd forint kártérítést fizetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az Európai Bíróság ugyanis 2016 februárjában úgy döntött, hogy a magyar állam megsértette az uniós jogot. A perköltségek, a kártérítés, a késedelmi kamatok több mint tízmilliárd forintba kerültek. Az ICSID-hez forduló Cheque Déjeuner 12,6 milliárd forintnak megfelelő értékű, vagyis 39 millió euró kártérítést követel, és úgy tudni, ezt meg is ítélte neki a békéltetőtestület. Ezzel még nincs vége az ügynek, mert mire mindhárom szolgáltató megkapja a kártérítést, 30-40 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amibe a magyar adófizetőknek kerül az utalványpiac átalakítása. Ráadásul feleslegesen, ugyanis az Európai Bizottság az egész átalakítást jogellenesnek mondta ki, vagyis Magyarországnak hamarosan át kell alakítania a rendszert.

Az étkezési utalványok esete nagyon szépen megmutatja, hogy a kormányzat miként kebelez be lépésről lépésre piacokat, miként alakítja át azokat úgy, hogy a Fidesz-közeli oligarchák és vállalkozások járjanak jól vele. Ez módszer arra, hogy miként lehet a pénzt úgy az országban tartani, hogy saját céljaikra használhassák anélkül, hogy a felhasználásukhoz offshore számlákon kellene tartani vagy offshore cégeken keresztül kellene átfuttatni, átmosni, majd visszajuttatni a pénzt az országba.

Jól mutatja azt is, hogy az államosításoknak egyáltalán nem az a céljuk, amit állítanak, vagyis hogy a magyarok olcsóbban jobb minőségű szolgáltatásokhoz jussanak.

Vegyük a legjobb példát, a rezsicsökkentést. A Fidesz-kormány mintegy ezermilliárd forintot költött energetikaicég-vásárlásokra. Jelenleg a lakossági földgázszolgáltatás és a nagykereskedő is állami kézben van, sőt a villamosenergia-szektorban is döntő az állami tulajdonhányad. Ebben a felállásban azt sikerült elérni, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Földgázkereskedő Zrt. csaknem 51 milliárd forint hasznot húzott csak abból, hogy a lakossági gázszolgáltatóknak drágábban adta el a földgázt, mint amennyiért megvette, vagyis ennyivel drágábban kapták a családok a háztartási energiát annál, mint ami a piaci viszonyokból következett volna. Ha ez nem így van, akkor a földgáz háztartásonként átlagosan hetvenezer forinttal kerülhetett volna kevesebbe 2013 és 2017 között. És arról meg már ne is beszéljünk, hogy a még piacon lévő multinacionális cégek mennyire visszafogták a fejlesztéseiket, hogy milyen állapotban van az országban például az elektromos hálózat.”