Mit adott nekünk Románia? December 1. számokban

Demkó Attila, a Máglyatűz szerzőjének írása

December elsejével kapcsolatban általában az érzelmek dominálnak Romániában és Magyarországon. De igazán az adatokat érdemes alaposan elemezni az elmúlt évszázaddal kapcsolatban!

Nos, mit is adott száz év Románia az 1920-ig Magyarországhoz tartozó, ma román területek lakóinak? Elsősorban nekünk, magyaroknak, de a másik két nagy erdélyi nemzetnek, azaz a szászoknak, vagy az 1918-ban 54%-kal épphogy többségben lévő románoknak is?

Nehéz persze az összehasonlítás, mert a legtöbb ponton csak a két országot lehet összevetni, nem Erdélyt és Magyarországot, de azért következtetéseket így is le lehet vonni.

Az infrastruktúra

Nézzük először a mindent megalapozó infrastruktúrát, például a víz és a csatornaszolgáltatást, az utakat. A Világbank logisztikai indexénél Magyarország a 31., Románia a 48. helyen van. A tiszta ivóvíz elérhetőségében Románia teljesítménye 88%,Magyarország 82%-on áll, egy pont ahol a románok vezetnek (még ha tapasztalati alapon nehéz is ezt elhinni).  Ami a csatornázást illeti, Magyarország 76%-on, Románia 57%-on áll.  

Az utak terén Magyarország egy világgal van előbb, a 27. hely durván üti az 57.-et. Úthálózatunk 206 ezer kilométer hosszú, és ebből 1884 kilométer gyorsforgalmi út. Románia úthálózata 86 ezer kilométer és ebből 746 kilométer minősül gyorsforgalmi útnak.

Az életminőség

Az egészségügyre és oktatásra gondolhatjuk azt, hogy szorosabb az eredmény. Nem igazán. A várható élettartamot tekintve Magyarország a világon az 57., Románia a 67.  Az oktatási index szerint Magyarország a 26., Románia az 51. Ezt a nagyon rossz román mutatót számunkra még tovább rontja, hogy az erdélyi magyarság szinte mindenben rosszabb helyen áll a románoknál, míg száz évvel ezelőtt az egyetemi végzettség arányától kezdve az írástudásig mindenben sokkal jobban állt. Románia magyar iskolák százait zárta be 1920 után és elsorvasztotta a magyar felsőoktatást, eredménnyel. Hatalmas csapást mértek a magyar kultúrára is, a színházi élettől a sajtóig.

Ami a közbiztonságot illeti, Magyarországon 2016-ban kicsit több volt a 100 ezer lakosra jutó gyilkosság (164. vs 167. hely)  Egyes adatok szerint a bűnözés általános szintje is magasabb (22. illetve 28. hely Európában), de ehhez hozzá kell tenni, hogy Románia sokkal nagyobb mértékben exportálta bűnözőit Nyugat-Európába, mint Magyarország.

A béke mint érték már nagyon szubjektív kategória, de az biztos, hogy

Százakat gyilkoltak meg román részről 1918-1920 között és 1944-ben csak azért, mert magyarok. Százezreknek pedig menekülnie kellett. Marosvásárhely egy, a román mélyállam által szervezett pogrom volt 1990-ben. Az apró kis pogromok, a verések, gúnyolódások ma is mindennaposak. 2017-ben mindenesetre a globális békeindex szerint, ami a közbiztonságot is magában foglaló mutató, Magyarország a 17., Románia a 24. a világon. 

A gazdaság

Az összes közül ugyanakkor a gazdasági adatok legfontosabbak és legpontosabban mérhetők. Az általános emberi fejlettségi index szerint, ami talán a legjobban mutatja meg a két ország közötti mai különbséget, Magyarország a 30., Románia a 43. a világon. . Az egy főre jutó nominális GDP-ben is Magyarország vezet Romániával szemben (14 209 / 10 785 dollár), a vásárlóerő alapon mért GDP per fő tekintetében pedig kerekítve 29 000 / 24 000 az állás. 

Fontos, hogy

A harmincas-negyvenes, illetve a nyolcvanas-kilencvenes években akár 70-80%-os is volt a magyar előny. Különösen 2002-2010 között Románia nagyon sokat behozott évszázados hátrányából, ez tény, de a román fejlődés jóval törékenyebbnek tűnik a magyar gazdasági növekedésnél, mert a belső fogyasztásra, illetve a kivándorlók hazautalásaira épül.  Ha az elképesztő mértékű román fegyverkezés költségeit és a mélyebb gazdasági folyamatokat nézzük, akkor a következő években Románia nagy nehézségek elé néz. Az egyetlen gazdasági adat, amiben Románia ma stabilan jobban áll, méghozzá sokkal, az az adósság szintje (73%, illetve 35%). 

A demográfia

A Romániához csatolt területek demográfiája a nem-román erdélyi népek és kultúrák pusztulását mutatja. Ebben szerepe volt az észak-erdélyi zsidóság 1944-es magyar uralom alatti deportálásának, de a többi változás Románia „teljesítménye”. A magyarok aránya 100 év alatt 31%-ról 2011-re 18%-ra, 2018-ra pedig inkább 17% környékére csökkent. Ez arányaiban szinte feleződés, legalább 1 millióval kevesebb a magyarság létszáma, mint amit a természetes folyamatok indokolnának. De ha az 1920-as román népszámlálásnak hiszünk, ami 25,5%-os magyarságot talált, a 17% akkor is drámai. Messze nem annyira sokkoló persze, mint a németek/szászok fogyása. Az egykor 10%-os népesség 2011-ben 0,4% volt. Szász gyerek gyakorlatilag nem születik már, a maradék népesség nagy része nyugdíjas korú. A szászságot, mely 800 éven át túlélt, sőt prosperált a magyar uralom alatt Erdélyben, 80 év román uralom megtörte, 100 év pedig megsemmisítette. A szászok kihalásával kimondható, hogy

Eközben, bár Magyarországon is súlyos csapások érték a kisebbségeket, itt maradt meg az egész térségben a legnagyobb német és zsidó közösség.

Szubjektív, és kevésbé tragikus, de fontos kérdés, hogy magyarnak vagy románnak jobb-e lenni a világban. Ha a legjobb megítélésű országokat nézzük a világon, Magyarország a 38., Románia az 54.  Nem statisztika, de tapasztalati tény, hogy a románok megítélése jóval rosszabb a nyugati országokban, mint a magyaroké. Ennek fő oka a kitelepült románokhoz köthető bűnözés. Az viszont biztos, hogy sok román nemzetiségű erdélyi próbált magyar állampolgárságot (vissza)szerezni az utóbbi időben, ami önmagában szavazás arról, milyen ország is Románia. 

Záruljon a cikk egy másik szavazásformával, a kivándorlással arról, mit is adott/ad a két ország lakóinak! Magyarország népessége 1990-2017 között hatszázezer fővel, 10,4 millióról 9,8 millióra csökkent. A kivándorlók száma erősen vitatott, de a maximum pont annak a 600 ezernek tűnik, amivel a népesség csökkent – ami egyben azt is megmutatja, hogy volt sok százezres bevándorlás is. Románia népessége 3,5 millió fővel csökkent 1990-2017 között 23,2 millióról 19,7 millióra.  A román csökkenés tehát durván kétszeres népesség mellett is a valószínűleg túlzó maximális magyar adat hatszorosa. Ennek fő oka nem a negatív halálozási szám, hanem az elképesztő mértékű kivándorlás. A legkonzervatívabb adat is 3,4 millió fő, de 5 milliós becslés is van, ami azzal számol, hogy még nem minden kivándorló jelent meg a statisztikákban. Románia a kisebb számmal is második a világon az elmúlt évtizedben a kivándorlási arány terén. Csak a polgárháborús Szíria előzte meg.

nem csak Magyarországhoz képest, hanem globálisan is.

Ki kerülhetett volna még Romániához?

1918. december 1. nemcsak a mai román államterületről szólt. Lássuk, ki is kaphatta volna meg még Románia általában véve jóval gyengébb száz éves teljesítményét a mai Magyarország lakói közül! Kinek kellene holnap akár román zászlót lóbálni és himnuszt énekelni az utcákra kivezényelve? Az 1916-os titkos szerződés a mai Tiszántúl jelentős részéről, a maximális román tervek meg a teljes Tiszántúlról szóltak. Igen, Debrecen, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza és Szolnok tiszántúli fele is Románia lehetett volna a legrosszabb esetben.

Maga a december 1-jén ünnepelt gyulafehérvári határozat már szerényebb célokat fogalmazott meg, de Szeged tiszántúli fele vagy éppen Makó a Tisza-Maros vonallal egyértelműen benne van követelésként.  A mostani román ünneplés egyébként pont annyira abszurd lenne az 1918-ban nyíltan követelt Makón és Új-Szegeden, mint amennyire abszurd Székelyudvarhelyen vagy a történelmileg túlnyomóan magyar, de brutálisan elrománosított Nagyváradon. A többi követelés a határozatból nem olvasható ki egyértelműen, de az 1918-as román tervekben 

illetve Hajdú-Bihar harmada Berettyóújfaluval, sőt akár Debrecennel. Elcsatolták volna Nyíradonyt, Nyírbátort és Mátészalkát is a tőlük keletre fekvő maradék magyar területekkel együtt. Ezeken a területeken a román lakosság már csak 1-2% volt, ezért végül a vasútvonal mentén húzták meg a határt a győztes hatalmak, így „csak” 1,7 millió magyart adományozva Romániának a Bukarest által igazságosnak tartott több mint 2,5 millió helyett. Ez sokaknak, például Băsescu volt elnöknek máig fáj Romániában, számukra nem teljes tehát az ünnep.

Összegzés

Az összes adatot egy értékelésbe összefoglalva, hogy mit is az adott az 1918-ban polgáraivá lett millióknak és utódaiknak Románia Magyarországhoz viszonyítva, a kép hasonlóan sötét.

Az eleje a román nemzetiségűekre is igaz: utakat nem, egészségügyet nem, oktatást nem, jólétet nem, nemzetközi megbecsülést nem. A románok 1918 előtt másodrendű polgárok voltak ugyan Magyarországon, de sokkal magasabb színvonalon éltek anyaországuk lakóinál. A magyarok 1918 óta másodrendű polgárok Erdélyben, és jóval alacsonyabb színvonalon éltek/élnek a maradék magyarországinál. A magyarok ráadásul kaptak etnikai tisztogatást, sőt mészárlásokat, és ma is van megalázás, van gombaként növő ortodox templomrengeteg, van másodrendű polgári lét a román nemzetállamban. A negatívumok sora még hosszú, ami meg a gesztusokat illeti, sehol sincsenek az 1918. december 1-én ígértekhez képest.

Száz év Románia mérlege Erdély egykori három nagy nemzete közül tehát a románok számára sem éppen kiemelkedő.

Ezt ha valaki nem román, a tények és adatok alapján sem lehet megünnepelni. Románia hatalmas ásványi vagyont örökölt Erdélyben, magterületén pedig jó ideig világszinten is kiemelkedő olajtermelő volt. A mai Magyarországénál sokkal jobb természeti adottságaival az elmúlt száz évben nem tudott élni. Ehhez a harmatgyenge politikai és gazdasági teljesítményhez a magyarokat érintő, az elmúlt évszázad nagyobbik részére jellemző súlyos nemzeti elnyomástól függetlenül sem lehet gratulálni.