Mi a rossz abban, ha a magyar diplomások megállják a helyüket nemzetközi szinten?
Újra beindult a baloldali álhírgyártás: fej fej mellett a 444 és a HVG.
Még a baloldali-liberális Tárki által készített Társadalmi riport is kénytelen volt elismerni számos kedvező gazdasági és társadalmi fejleményt Magyarországon. A baloldali sajtót persze most sem zavarták a tények. Kerestek maguknak egy teljesen lényegtelen számot, amelyet ugyan nem igazán tudnak értelmezni, de ez nem zavarja őket abban, hogy címlapon ócsárolják az országot.
A hvg.hu Erre se lehetünk büszkék: szomorú magyar rekord az elvándorlásban címmel, a 444 Magyarország a régióban az egyetlen, ahonnan a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek vándorolnak el címmel tudósít a Tárki kivándorlásról szóló elemzéséről. A Tárki szerint a diplomás magyaroknak már a 8 százaléka él külföldön, ez pedig szerintük egyedülálló az európai országok között, tehát „a felsőfokú végzettséggel rendelkező elvándorlók aránya itt a legmagasabb”.
A 444 és a hvg.hu cikke akkor is csak hangulatkeltésre lenne jó, ha az állítás igaz lenne. Hiszen mi a rossz abban, ha a magyar diplomások megállják a helyüket nemzetközi szinten? Teljesen hétköznapi dolog, hogy például egy kutató, egyetemi tanár vagy mérnök a karrierje során néhány évet külföldön tölt, nemzetközi tapasztalatot szerez és új kihívásokat keres. Ez a lehetőség az egyik legjobb érv az EU létezése mellett.
A diplomások esete ráadásul teljesen más, mint például a román eperszedőké Spanyolországban, akiket feltehetően nem a karrier és a nemzetközi know-how megszerzésének vágya hajtott. A hvg.hu kijelentését megfordítva: akár büszkék is lehetünk arra, hogy a melósok mellett a szürkeállományunk is boldogul az európai munkaerőpiacon.
Persze naiv dolog elhinni mindent, ami a balliberális sajtóban megjelenik: érdemes egy pillantást vetni például az Eurostat adataira is. 2010-ben a diplomások aránya a más uniós tagállamokban élő magyarok között 33 százalék volt, míg 2017-ben 34 százalék. Ez elég távol van a drámai változástól. Ráadásul az sem igaz, hogy ők vannak legtöbben. A középfokú végzettségűek aránya 2010-ben 46 százalék volt, ma pedig 49 százalék a „kint” dolgozók körében.
De vessünk egy pillantást más országokra. Bulgária kisebb Magyarországnál, mégis 25 ezerrel több bolgár diplomás dolgozik az EU-ban, mint magyar. Az EU-ban dolgozó román diplomások száma közel négyszerese a magyarokénak. A hasonló méretű és hasonló fejlettségű Portugáliából és Görögországból is több diplomás ment más uniós országba élni, illetve dolgozni, mint magyar.
A hvg.hu és a 444 tehát nemcsak irreleváns adatokkal dolgozik, de – hagyományaikhoz hűen – nem szeretnék kibontani az igazság minden részletét.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
