Miért téma egész évben?

„Október 11. – az előbújás (coming-out) napja. Sok LMBTQ-ember fejében ez a nap a büszkeségről szól, a mindennapokban felvállalt önazonosságról; másoknak viszont a teherről, hogy nem tudnak a társaikhoz csatlakozni. Felmerülhet a kérdés: miért kell már megint a melegekkel foglalkozni? Nem elég a Pride alatti »provokáció«? Nem lehetne abbahagyni a témát, és valami tényleg fontosról beszélni? Őszinte leszek: meleg emberként annak örülnék a legjobban, ha nem kellene minden nap ezzel foglalkozni, ha nem lennének olyan egyetemes problémák a társadalmunkban az elfogadással, az egyenlőséggel és az ebből eredő kismillió gonddal, ami a társaimat sújtja. Főképp a támasz nélkül álló társaimat.

Az LMBTQ-közösség számára a legszembetűnőbb és legtöbbet vitatott probléma Magyarországon a házasság intézményének korlátozása. Ehhez társulnak és ebből adódnak a gyermekvállalás nehézségei, illetve az alaptörvényi garancia hiánya a nem heteroszexuális családok védelmére. Mindezek mellett tovább szélesíti a probléma egészét a politikusok által mutatott melegellenes hozzáállás, vagy a törvény erejéig eljutó önkormányzati rendeletek, amik a homoszexualitás »betiltását« szorgalmazzák, orosz mintákat átvéve.

Az ingerküszöböt kevésbé elérő problémák között találjuk az EMMI sajátos értelmezését a GDPR-ról, ami felesleges akadályt gördít a nem- és névváltoztatások elé. Ez egyértelműen egy ebből a szempontból kiszolgáltatott csoportot vesz célkeresztbe. Ezek sokszor olyan emberek, akik már elkezdték a hormonális kezelésüket, a testi változások már láthatóvá váltak, de a minisztérium egy tollvonással megnehezíti a hivatalos papírok lecserélését.”