A muzeális intézményeknek folytonosságra, kiszámíthatóságra és biztonságra van szüksége.
„A Pulszky Társaság, a múzeumi szakterület legnagyobb taglétszámmal működő szakmai szervezete aggodalommal figyeli azokat a méltatlan és egyoldalú támadásokat, amelyek az elmúlt időszakban a muzeális intézményeket és vezetőiket érték.
Ilyen előzmények után sajnálattal értesültünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma október 4-i közleményében foglaltakról, amelyek szerint »november elsejei hatállyal a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának vezetői megbízatása Főigazgató Úr és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik.«
A Petőfi Irodalmi Múzeum Prőhle Gergely vezetésével – folytatva az évtizedes szakmai építkezést és közösségépítést – számos, a múzeumlátogatók által is kedvelt kiállítással, rendezvénnyel szolgálta a magyar kultúrát. Ennek a nemcsak a fővárosban, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum intézményhálózata révén országosan is jelentős tevékenységnek a sikerét több hazai és nemzetközi elismerés bizonyítja.
Az utóbbi évtizedben a muzeális intézmények a megváltozott társadalmi elvárásoknak, a 21. századi kihívásoknak megfelelően komoly fejlesztéseket hajtottak végre. Jelentős eredmények születtek többek között a múzeumok, illetve a kiállítások élményszerűbbé tételében, a gyűjtemények digitális hozzáférhetőségének javításában, a köznevelési intézményekkel való együttműködésben, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésében. A megújulás sikeréről tanúskodik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos adatai szerint a múzeumlátogatók száma országosan éves szinten már meghaladja a 10 millió főt.
Az elmúlt időszak több megnyilvánulása, elsősorban a kormányközeli sajtóban megjelent írások évtizedes munkával felépített, jól működő intézményeket sodorhatnak bizonytalanságba, az egész múzeumi terület elért eredményeit veszélyeztetik.
A Pulszky Társaság választmányának meggyőződése, hogy a nemzeti kulturális örökség megőrzésére és közkinccsé tételére hivatott muzeális intézményeknek a fenti eredmények megtartásához és továbbfejlesztéséhez folytonosságra, kiszámíthatóságra és biztonságra van szüksége.
Kérjük ezért Magyarország kultúrpolitikájának irányítóit, hogy döntéseiket a fenti szempontok figyelembe vételével hozzák meg!
Budapest, 2018. október 10.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület választmánya”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
