A muzeális intézményeknek folytonosságra, kiszámíthatóságra és biztonságra van szüksége.
„A Pulszky Társaság, a múzeumi szakterület legnagyobb taglétszámmal működő szakmai szervezete aggodalommal figyeli azokat a méltatlan és egyoldalú támadásokat, amelyek az elmúlt időszakban a muzeális intézményeket és vezetőiket érték.
Ilyen előzmények után sajnálattal értesültünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma október 4-i közleményében foglaltakról, amelyek szerint »november elsejei hatállyal a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának vezetői megbízatása Főigazgató Úr és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik.«
A Petőfi Irodalmi Múzeum Prőhle Gergely vezetésével – folytatva az évtizedes szakmai építkezést és közösségépítést – számos, a múzeumlátogatók által is kedvelt kiállítással, rendezvénnyel szolgálta a magyar kultúrát. Ennek a nemcsak a fővárosban, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum intézményhálózata révén országosan is jelentős tevékenységnek a sikerét több hazai és nemzetközi elismerés bizonyítja.
Az utóbbi évtizedben a muzeális intézmények a megváltozott társadalmi elvárásoknak, a 21. századi kihívásoknak megfelelően komoly fejlesztéseket hajtottak végre. Jelentős eredmények születtek többek között a múzeumok, illetve a kiállítások élményszerűbbé tételében, a gyűjtemények digitális hozzáférhetőségének javításában, a köznevelési intézményekkel való együttműködésben, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésében. A megújulás sikeréről tanúskodik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos adatai szerint a múzeumlátogatók száma országosan éves szinten már meghaladja a 10 millió főt.
Az elmúlt időszak több megnyilvánulása, elsősorban a kormányközeli sajtóban megjelent írások évtizedes munkával felépített, jól működő intézményeket sodorhatnak bizonytalanságba, az egész múzeumi terület elért eredményeit veszélyeztetik.
A Pulszky Társaság választmányának meggyőződése, hogy a nemzeti kulturális örökség megőrzésére és közkinccsé tételére hivatott muzeális intézményeknek a fenti eredmények megtartásához és továbbfejlesztéséhez folytonosságra, kiszámíthatóságra és biztonságra van szüksége.
Kérjük ezért Magyarország kultúrpolitikájának irányítóit, hogy döntéseiket a fenti szempontok figyelembe vételével hozzák meg!
Budapest, 2018. október 10.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület választmánya”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
