Corvinus ördöge és maltere

„Igen, sokat segíthet egy egyetem rugalmasságán, ha kezét nem köti gúzsba nehézkes állami szabályozás.

De érdemes elgondolkodni, hogy most miért is köti. Mert az állami szabályozás nem természeti jelenség, mint az El Nino vagy a Vezúv.

Bármilyen furcsán is hangzik, az állami szabályozást az állam szabályozza oda, ahol épp' gúzsba köt.

Jelenleg például az alap- és középfokú oktatást egy olyan központosított szervezettel, ami szintén tud jó koncepció lenni, ha működtetője képes működtetni.

Ahogy az egyetemeknél is hasznos lehet egy kancellár, aki ért a gazdaság törvényszerűségeihez, így segít a Tudomány embereinek, hogy el ne söpörjék hajójukat a Pénzügy Viharai.

Ám a konkrét megvalósításban mind a KLIK, mind a kancellárok gazdasági képessége odáig terjed, hogy költségeket kell csökkenteni, méghozzá olyan dolgokon, amit még ésszel fel bírnak fogni, ami nagyjából a kréta és a vécépapír, működési mechanizmusként pedig kizárólag a személyes jóváhagyás rendszerét ismerik, ahol minden egyes darab krétát és guriga papírt legalábbis alelnöki szinten kell jóváhagyni.

Szóval a gúzs, amibe az egyetemek kötve vannak, pont ugyanattól az államtól ered, aki most meg akarja menteni őket -- saját magától. Amire amúgy tényleg lehet egy önkritikusan jó módszer, ha saját szervezetétől függetlenül működni képes alapítványba szervezi, ám az ördög itt nyilván abba a részletbe rejtőzik, hogy e kiszervezés során képes lesz-e az állam lemondani arról, hogy a -- végülis saját tulajdonában álló -- alapítványon keresztül mégiscsak gúzsba kösse.

Mert egyelőre nincs olyan tapasztalat, hogy bárhol le tudott volna mondani a gúzsba kötésről, ahol volt hozzá gúzsa meg kötése.”