Olyan volt az ünneplésük, amilyenek ők maguk

„Sneider Tamást eleddig elkerülte a pártját kíméletlenül tizedelő Tourette-szindróma, de kedden láthatólag még az ő kemény, az egri cigányok rugdosásától megedződött szervezete is feladta a harcot, és heveny fuck offozással jelezte, hogy már ő is a fertőzöttek egyre népesebb táborát erősíti. A párt ezután kiváló dramaturgiai érzékről tanúbizonyságot téve átbuszoztatta híveit a közeli Kunigunda utcába, ahol Szabó Gábor jelzésére először tojásokat vettek magukhoz, majd teljesen spontán, de mégis egyszerre kezdték el dobálni az MTVA székházát.

Nagyjából fél óra múlva pedig elindultak a Fidesz Lendvay utcai, teljesen üres székházához. Ki gyalog, ki busszal, ki pedig taxival. Ott már csak alig húsz ellenálló bújt dideregve egymáshoz, és nem tudni, pontosan miért, a hideg, a kétségbeejtő létszám vagy Jámbor András Mérce-főszerkesztő közelsége miatt, de elkezdték Soros Györgyöt éltetni, és azt skandálni, hogy ők is migránsok.

Ezen a ponton a sokat látott készenléti rendőrök is alig bírták visszafojtani a röhögést, de kegyeleti okokból megpróbáltak uralkodni magukon. Mégiscsak egy párt lassú haldoklását látták. Olyankor meg nem röhög az ember. Az elmúlás szomorú, még akkor is, ha úgy is tűnik, mintha valami komédiát nézne az ember.

Hát, ez történt október 23-án, így »ünnepelt« az ellenzék, így buktak el az ellenállók amatőr és izzadságszagú haknijai.

Függöny.”